2021/07/30

Pontsaláta

Bizonyára mással is előfordult már, hogy az elsődlegesen kiválasztott termékek nem voltak elégségesek az ingyenes szállítási feltételhez, ami miatt még valamit be kellett rakni webshopos kosárba. Egy ilyen vásárlás eredménye lett a Pontsaláta beszerzése is.

A Reflexshop (már megint ők?) által magyarul is kiadott játék ugyanakkor nem volt teljesen ismeretlen számomra. Még a magyar megjelenése előtt lehetett róla elismerő szavakat olvasni, vagy számos youtubertől dicséreteket hallgatni. Az előzetes következtetésem az volt a játék kapcsán, hogy ez nem egy rossz játék, nem lehet vele mellélőni.






Mi lapul a dobozban?

A nem túl hosszú és egyszerű szabálykönyvön túl csupán 108 darab kártya van a két részre választott inzertben. Úgy gondolom, hogy a játék simán elférhetett volna a szokásos kétpaklis kártyajáték dobozában (Solo, Uno, Keltis kártyajáték, Babszüret, stb.), de így magasabb áron lehet értékesíteni és persze akár kártyavédőzve is vissza lehet tenni a kártyákat. Én személy szerint jobban örültem volna egy kisebb doboznak, főleg mivel a játék esetében feleslegesnek tartom a kártyavédőzést. Ugyanis, ha tényleg rongyosra játsszuk a paklit, akkor nem túl fájdalmas újra megvásárolni.

A játék célja

Ez sincs túlbonyolítva. A játék végi pontozásnál neked legyen a legtöbb pontod.

A játékmenet

Első lépés a pakli összeállítása. Fontos, hogy játékosonként minden színből 3 kártya legyen. Ez 2 fő esetén 2x6x3=36 db, 6 fő esetén 6*6*3=108 db lapot jelent. Az így kapott paklit tudományosan egyenlően vagy érzésre, nagyjából 3 külön kupacba pakoljuk. A kártyák egyik oldalán egy pontozási szabály (a sarokokban jelezve, hogy a túloldalt milyen zöldség van), a másik oldalt pedig a zöldség-oldal található. A korábban megalkotott három paklit úgy helyezzük az asztal közepére, hogy a szabályokkal felfelé nézzenek. Ezt követően minden kupacról fordítsunk fel 2-2 lapot az adott paklik alá.

A kezdőjátékossal kezdve, sorban haladva mindenki egy kötelező akciót hajt végre a körében. Ez lehet egyetlen pontozó szabálykártya elvétele és magunk elé helyezése, vagy két darab zöldségkártya elvétele. Utóbbi lehetőség esetén a húzott lapokat pótoljuk a hozzátartozó paklikból. Ha egy pakli elfogyna, akkor a meglévőket úgy osszuk szét, hogy mindig 3 pakli legyen. Ha az összes lap elhúzásra került, akkor a játék véget ért és jöhet a pontozás.

A két fő akción túl még lehetőség van egy korábban húzott szabálykártya átforgatása a zöldség oldalára. Ugyanakkor ezt az ellenkező irányban nem lehet megtenni!.

A pontozás során minden szabályt végig kell pontozni, ami azt jelenti, hogy egy zöldségkártya minden szabály esetében figyelembe vételre kerül. Fontos, hogy csak a saját magunk előtt lévő szabályok alapján kapunk pontot, viszont többségi feltétel (pl. nálunk legyen a legtöbb paradicsom) esetében meg kell nézni, hogy játékostársaknál mennyi van az adott laptípusból.

Ha minden játékos minden szabálya pontozásra került, akkor a legtöbb ponttal rendelkező nyeri a játékot. 

A vélemény

Gondolom a szabályismertetésből kiderült, hogy egy meglehetősen egyszerű, családi kártyajátékról van szó. Nagyon jól működik minden játékosszám mellett, játsszuk csak ketten, vagy a maximális 6 fővel. Igyekszem most is összeszedni a számomra negatív és pozitív dolgokat, de megjegyezném, hogy összességében nagyon elégedett vagyok a játékkal és egyáltalán nem értem, hogy a Reflexshop miért nem nevezte Magyar Társasjátékdíjra. Úgy gondolom, hogy legalább a legutolsó szűrt körbe is eljuthatott volna. A kihagyott ziccer miatt egy kicsit virtuálisan megvesszőzném a Reflexshopot.



Kezdem a felsorolást a számomra negatív dolgokkal:
- Nekem a kisebb doboz jobb lett volna. Megértem, hogy van, akik szeretnek kártyavédőzni és számukra tényleg kellemesebb ez a dobozméret. De még így is könnyen szállítható.
- Nem túl tematikus. Zöldségek helyett bármi is lehetett volna.
- Minden játék elején össze kell állítani a paklikat. Ugyan semmi nem tiltja, hogy ugyanazon paklival játszunk többet egymás után, de szerintem többen vagyunk, akik szeretik, ha változatosabban jönnek a pontozószabályok. Kis túlzással a pakliösszeállítós előkészület és a végső pontozás végrehajtása tovább tart, mint maga a játékmenet.
- A játék végi pontozás nagy matekozás. Ráadásul hajlamos vagyok az egyszer már lepontozott kártyákat eltenni, majd rádöbbenni, hogy egy másik pontozás során rádöbbenni, hogy ott is figyelembe kellene venni a lapokat. Ráadásul vannak olyan szabályok is, ahol a másnál lévő lapok is számíthatnak. Ha már nagyobb a doboz, akkor egy pontozófüzet igazán beleférhetett volna.

Lássuk a pozitívumokat:
+ A szabályok nem bonyolultak, itt tényleg játszhat egy unoka a nagymamával, vagy alkalmi játékos egy gémerrel.
+ A játék nagyon gyors és gördülékeny. Játszható bemelegítő, levezető játéknak, vagy akár ebédszünet alatt is.
+ Nincsen holtidő. Nem ragad be egy játékos sem a gondolkozás-csapdába.
+ Nem túl drága. Az "ár / lejátszott parti" mutató egész kedvező értéket hoz ki a játék életútjában.

Még egy apró kiegészítés. Ugyan játékszabály nem túl szigorúan, de úgy írja, hogy miután elhúztunk 2 zöldséglapot a "piacról" utána kell pótolni a hozzárendelt pakliból. Mi már játszottuk úgy a játékot, hogy elhúztunk egy zöldséget, azt pótoltuk a felette lévő pakliból, majd elhúztuk második lapként az újonnan megjelent zöldséget. Ez egy picit változtat a taktikán, úgyhogy javasolt a játék előtt megvitatni, hogy ezt szabad-e így csinálni vagy sem.

Úgy gondolom, hogy a játék tényleg megérdemelte a különféle díjakat és dícséreteket. Tényleg nem volt hiba beszerezni ezt az árban is igazán elfogadható játékot.

2021/07/05

Sherlock: A régész sírboltja


Az egyszer játszható játékok esetében nagy eséllyel zsákbamacskát vásárolsz, mert ezek jellegükből olyanok, amiket nem tudsz csak úgy kipróbálni, majd az alapján megvenni. Nekem már több, egyszer játszható társasjáték-sorozathoz volt szerencsém (pl. Unlock, Exit, Szabadulópakli, stb.), de a Reflexshop magyar kiadásában megjelent Sherlock-sorozattal még nem találkoztam. Úgy gondoltam, hogy a nyaralás során remek lehetőség nyílik majd a sorozat egyik darabjának kipróbálására, ezért beszereztem a Sherlock: A régész sírboltja névre hallgató paklit.

Alapvetően óvatos lelkesedéssel akartam megközelíteni, de idő közben kaptam egy nagyon pozitív a ajánlást A régész sírboltja kapcsán, ami egy picit megnövelte az elvárásaimat. Mivel mások számára szeretném egy kicsit csökkenteni a zsákbamacska hatást, ezért mindenképpen szerettem volna a játékról írni, de csak úgy, hogy nem árulok el a megoldással kapcsolatban dolgokat, és hogy lehetőleg ne romboljam a játékélményt.

Mi lapul a dobozban?

32 db nyom kártya és egy játékszabály. Ez utóbbi úgy van összehajtva, hogy először csak a szabályt és a bevezetőt lehessen megismerni.
Nehéz elsőre nem előitéletesnek lenni, mert egy viszonylag kis pakli kártyát kapunk 2500Ft-ért. De ilyenkor nem ezt kell nézni, hogy anyagban mit kapunk, hanem hogy milyen élményt kapunk tőle.

A játék célja

Nem más, mint megfejteni a rejtélyt, a lehető legmagasabb pontszámmal.

A játékmenet

Minden játékos kap három kártyát. A kártyákon lévő szöveget teljesen nem olvashatja el, csak a rajtuk aláhúzott részeket. Valamennyit ugyan lehet beszélni a kézben tartott lapokról, de azok teljes tartalmát közölni nem megengedett. Ezek alapján, amikor egy játékos sorra kerül egy lapot vagy letesz képpel felfelé a bizonyítékok közé, vagy pedig eldobja, mert az ügy szempontjából nem tartja fontosnak. Ezt követően pedig húz egy újabb lapot a kezébe.

Mikor minden játékos kezéből a lapok az asztalra kerültek összegezni kell az esetet, majd a játékszabályt is tartalmazó lapról fel kell olvasni a kérdéseket és azokra válaszokat kell adni. A válaszok helyessége megad egy pontszámot, amiből később le kell vonni feleslegesen megtartott és a tévesen megtartott lapok utáni büntetést. A kapott végeredmény alapján kapunk egy összpontszámot és egy nyomozói szintet.

A vélemény

Előre leszögezném, hogy itt nagyon számít a játékosok közötti kommunikáció és a nyomozásra való hajlandóság! Csak olyan játékosokkal üljünk le ehhez a Sherlock játékhoz, akik tényleg akarnak is játszani! Egy Exit vagy Unlock esetében nem gond, ha valaki csak tessék-lássék módon van jelen, mert kevésbé számít. Itt viszont aktívan részt kell venni gondolkodásban, és itt igenis számít, hogy mit hová teszünk le.

A játékban ugyanis nyomozunk. Az elején csak az ügyet és a kezdő kártyát ismerjük, valamint azt a 3 lapot, ami a kezünkbe került az előkészületek során. Ez alapján kellene kitalálnunk, milyen irányban induljunk el. Ki kell gondolni, hogy melyik lap lehet az, aminek semmi jelentősége az ügy kapcsán és nyugodt szívvel eldobhatjuk... Ez viszont egyáltalán nem könnyű, mert rögtön három olyan lapot is kaphatunk, amely tévútra vezethet, vagy egyáltalán nem releváns. A játékszabály ugyanakkor csak arra tér ki, hogy a játék befejezéséig legalább 6 lapot dobjunk el véglegesen, mert különben elveszítettük a játékot. Arra nem tesz utalást, hogy esetleg sokkal több az ügy szempontjából nem fontos lap is lehet a játékban.

A lapok alapján teljesen el lehet menni rossz elmélet irányába is, és amire erre rádöbbenünk már az ügy szempontjából fontos lapokat dobhattunk a dobópakliba. Ennyiből szerencsésebb az egyszemélyes variáns, ahol a nem véglegesen eldobott lapokat újra megforgathatjuk.

Persze meg lehetett volna csinálni úgyis a játékot, hogy 32 lapot kiborítom képpel felfelé az asztalra és azok alapján oldjuk meg közösen az ügyet, csak ebben az esetben egy alfajátékos egyedül megoldotta volna az ügyet és kevesebb lett volna a kommunikáció a nyomozók között.

Sajnos én a játékban csalódtam, de az is lehet, hogy csak túl buták voltunk hozzá. Ugyan az ügyet sikerült több-kevesebb szerencsével megoldanunk, de valahogy nem volt teljes az élmény. Ha lesz esélyem a sorozat többi játékához is, akkor azok esetében már sokkal bölcsebben fogok az ügy megoldásának nekilátni. Ezt a paklit meg majd odaajándékozom valakinek.