2019/02/11

Én kicsi kaszám

Mikor futott a Scythe (nálunk csak Kaszának nevezett játék, ami szerintem sarló) Kickstarteres kampánya, akkor nem igazán ugrottam fel a lelkesedés vonatra. Nem nagyon hozott tűzbe a 20. század eleji képi világ, még úgy sem, hogy gépszörnyek emelkedtek ki a környezetből. Aztán valahogy olyankor sikerült eljutni a Gémklubba, amikor valaki elhozta a frissen megérkezett példányát, és így volt lehetőségem kipróbálni. Közel két éve írtam is róla.

Néhány hete újra sikerült vele játszani a XXII. kerületi Rózsakert Társasjáték Klubban, ahol feltűnt a kistestvére, az Én kicsi kaszám is. Ezen verziót amúgy már szinte a kezdetektől végig követem, egészen onnantól, hogy először hírt adtak arról, hogy egy "őrült" én kicsi pónim verzióra ültette át a játékot, hogy tudjon a gyerekeivel (lányaival) Kaszát játszani. Egy ideig még elérhetőek is voltak a PNP (kinyomtatható) file-ok, de idővel ezek eltűntek. Ekkor már sejteni lehetett, hogy ebből hivatalos kiadás is lesz. Így is történt... További hab került a tortára azzal, hogy időközben magyarul is megjelent.

A megjelenés
A dobozra tekintve elsőre úgy tűnik, hogy ez bizony egy könnyedebb, inkább gyerekeknek szóló játék lesz. A magyar borítón található írás további humort csempész az amúgy kedves kinézetű dobozra, mert többen hajlamosak vagyunk "Én kicsi kacsámnak" értelmezni a feliratot. A fedél alá nézve a mosolygás nem tűnik el, csak a vicces fajtából az elégedettbe vált át. Ugyanis a kiváló, szortírozásra alkalmas dobozbelsőben, minőségi játékelemeket találunk. Legyen szó a műanyag aprófigurákról, a különféle jelzőkről vagy kártyákról.

A játék
Akinek a 4. kupája is felkerül az nagy
valószínűséggel megnyeri a játékot
Nos... a játék nyomokban Kaszát tartalmaz. Fejenként két hőst vezetünk, hogy almát és drágaköveket szerezzünk, találkozásokban legyen részünk és pitecsatázzunk. A játékban nyolcféle küldetést lehet teljesíteni, de ebből négy különbözőt kell valakinek megcsinálnia, hogy megnyerje a játékot. Itt nincs szükség különféle szorzásokra vagy összeadásra, csupán a 4 küldetésnek kell meglennie.

Kapunk egy fa bábut is, amivel azt jelöljük, hogy éppen milyen akciót hajtunk végre. Itt csak három fő lehetőség van, de ezeken belül van lehetőség minimális választásra. 
Dönthetünk, hogy két mezőt lépünk egy karakterrel, vagy egyet úgy, hogy viszünk magunkkal nyersanyagot. 
Az akciók használatához kapcsolódó saját játékostábla,
amiből  mindenki ugyanolyant kap.
Választhatunk keresés akciót, ahol az a döntési lehetőség, hogy almából vagy drágakőből keresünk többet. A "keresés" dobókocka dobással történik. A piros kockákkal az alma lelőhelyekre, a kék kockákkal a drágakő lelőhelyekre, míg a sárgával a találkozások lelőhelyeire kerül egy-egy új jelző. Ha jófejek vagyunk, és oda teszünk jelzőt, ahol egy ellenfél játékosa található, akkor léphetünk egyet előre a barátság jelzőn.
A harmadik lehetőség a készítés. Ezen belül csinálhatunk pitéket (feljebb lépünk a pite sávon, ami fontos a harchoz), szerezhetünk varázslatokat (varázskártyákat kapunk, amikkel harcolni is lehet), vagy éppen fejlesztjük az egyik akciónkat.

Malacka beceneve Dagobert bácsi
És nagyjából ennyi is az egész, viszont kétszer ugyanazt az akciót nem csinálhatjuk. Lépünk, nyersanyagot szerzünk, aztán megint lépünk, megint nyersanyagot szerzünk. Ekkor már talán valamit készíthetünk is, hogy legalább egy harcunk legyen.

Furcsa, hogy pitéket és varázslatokat is gyűjthetünk a harchoz (amik egyébként lehetnek küldetéscélok is), de ugyanakkor összesen csak egyetlen pitecsatát kell megnyernünk. Holott, talán többre is lenne igény...

A vélemény
A pitecsata megnyeréséhez jó szolgálatot tesznek ezek
a varázslat kártyák
Az Én kicsi kaszám tökéletes lehet, hogy kicsi gyerekeket bevezessünk a társasjátékozásba. Könnyen megtaníthatóak az akcióválasztások, a táblán mozgás, a csatához felhasználható kártyák és az azokkal való blöffölés. És rengeteg apróság, amiből a gyerek is látni fogja, hogy nem egy kockadobáson múlik a játék és több módszer is van a győzelemre.
Pont emiatt, felnőttek számára is élvezetes lehet az Én kicsi kaszám, de kizárólag nekik azért nem ajánlanám. Nekik ott a felnőtt verzió.
Azt is meg kell említenem, hogy a kis kasza inkább lányos gyerekjáték, mint fiús. A cuki figurákat tologatva, inkább a jobb barátságra kell törekedni, mint arra, hogy minden 3. körben pitecsatázzunk. Pedig mint írtam, azért erre lenne igény. Valamint piték és varázskártyák gyűjtögetése is ebbe az irányba mutat. 
Személy szerint én egy kicsit ígéretesebbnek tartottam az Én kicsi kaszámat, úgyhogy számomra egy picit csalódás. Meg kell jegyeznem, hogy ez a verzió elsősorban nem nekem készült és helyén kell kezelnem, de ugyanakkor jó mókát ígér a kisebb gyermekek, valamint akár egész családok számára is.

És egy biztos... az eredeti játék szerzője és kiadója bizonyára nagyot kaszál ezzel a verzióval is.