2010/11/26

Annamária beszól, Márton ügyesedik, a Tropicarium pedig jelenleg a legjobb hely a világon - vendégblogger

Kapott Annamária egy diafilmet, a címe Hüvelyk Matyi. Ez az ő kiejtése szerint „Hüvely Matyi”. :)
Voltunk a doktor néninél, mert Márton kapott oltást (nem is egyet, hanem egyből hármat, és nagyon ügyesen egy hang nélkül tűrte, de lehet, hogy észre se vette). Mire Annamária elmesélte a doktor néninek, hogy Mártonnak kicsi töke van, apának meg nagy. :)

Mártonnak levágtam a haját (sajnos, nagyon), azóta szegénynek olyan kicsit kerek feje van. Annamária rendszeresen megkérdezi, hogy „Miért van Mártonnak kerek feje?” :)

Amúgy Annamária már mindenütt megismeri a nyomtatott nagy A betűt, ami a mi olvasatunkban az Annamária-betű. :)

Márton pedig nagyon ügyesen mutogatja a testrészeit már: szemet, orrocskát, fület, hajat, nyelvet (szájat nem hajlandó), pocakot, kezecskét, lábacskát és a legfontosabbat se felejtsük el: a tököcskét.

Voltunk kedden a Tropicariumban. Kivételes szerencsénk volt (ami a Tropicariumnak nem jelent szerencsét), mert a két és fél óra alatt, amit ott töltöttünk, legfeljebb 10 látogató volt rajtunk kívül. Ami azt eredményezte, hogy a gyerekek oda-vissza rohangálhattak, és még a lenti akváriumok mindegyikét látták is úgy, hogy nem kellet fölemelnem őket. Ki tudták próbálni a gyerekeknek okítási szándékkal kiállított játékokat is, nem kellet tülekedni, hogy legalább egyhez hozzáférjenek.

Annamária kedvence a cápa és a lila halak voltak. Na, és persze, a krokodil. Ahhoz háromszor is visszamentünk. Még vihar is volt, de még mennyi. Mintha beragadt volna a program, egyik vihar a másikat érte. Alig volt köztük szünet. Az elsőnél még félt tőle Csibefasirt, de aztán már amiatt (is) akart visszamenni.

Majdnem elfelejtettem, hogy a fülhallgatók is növelték az élményt. Persze, nem azért, mert rettentő sokat tanultak volna belőle, vagy akár egy állattal kapcsolatban okosabbak lettek volna általuk, hanem csak maga az élmény, hogy a fejükre tehették, és hallgathatták.

A cápaakvárium a legnagyobb élmény még most is. Annamária megijedt a cápáktól, ahogy átúsztak a feje fölött. Minden alkalommal. Ez most valami új, mert eddig nem volt ilyen gondja. De azért nagyon tetszett neki. Itt meg is pihentünk egy kicsit, amíg az uzsonnát be nem falták a pitekuszok. Aztán már nem sokáig maradtunk, de nagy élmény volt. Még ekkora sose volt, pedig idén emlékeim szerint már harmadszor voltunk benn. Ja, azt majdnem elfelejtettem, hogy Annamária még aznap este mondta, hogy akkor másnap menjünk vissza újra.

2010/11/23

Stephen King - A setét torony 1. rész - A harcos

Már több, mint tíz éve olvastam Stephen King ezen írását. Annyi maradt meg bennem, hogy tetszett, de azt már nem tudtam megmondani miért. Mikor most újra elővettem, akkor a könyv feléig szintén nem tudtam megmondani, hogy régen miért tetszett. De azóta végigolvastam a kötetet...

Stephen King ezen regényfolyama nagyban eltér a többi munkájától. Őt a "horror nagymestereként" tartják számon, de "rajongóinak" nagy része csak olyan filmek vagy sorozatok után ismerik, mint a Cujo, a Ragyogás, Kedvencek temetője, Langorierek és még sorolhatnám. Ne kövezzetek a kihagyott művek miatt. A serények pedig - gondolom - úgyis megkeresik a http://www.imdb.com/ oldalon. Stephen King ezen írása azonban nem horror bár - tele van agyament, őrült jelenetekkel -, hanem fantasy.


Ugye sokan nem szeretnek olvasni, de nekik az író több munkája is mozgóképesítve lett. A setét torony még nem, de ha lehet hinni a híreknek, akkor hamarosan jön film és sorozat formájában, egyfajta nagyon furcsa megoldásban. Bizonyos könyvekből sorozat, bizonyosakból film lesz...

Térjünk vissza A setét torony első kötetére. A történet bemutatja a főhöst (legalábbis az első kötetét) Rolandot, aki világának gyakorlatilag utolsó harcosa. Ennél többet nem is tudunk meg róla, hogy ez mit is takar. A történetbe ott csöppenünk bele, amikor hősünk a fekete ruhás embert követi. Szinte érezhető a western hangulat, ahogy a kietlen száraz sivatagos városi környezetben a szél fújja az ördögszekereket, miközben az ivó lengőajtaja lendületesen nyikorog a rozsdás pilléreken. Szinte az ember maga előtt látja a rossz arcú, szőrös férfiakat és pár pénzérméért mindenre kapható lányokat, miközben a zongora mögött valaki rendületlenül klimpírozik. Valamint nem bizonyára mindenki előtt felsejlik, hogy hősünk kalapban, poros utazóköpenyben és sarkantyús csizmákban két kezével hirtelen a pisztolyaiért nyúl, és elintéz mindenkit. Talán nem meglepő, hogy idővel ez meg is történik...

Írtam a bevezetőben, hogy nem annyira tetszett a könyv eleje. Nekem egy picit nyögvenyelősen indult, valamint nem nagyon "jött át" a hangulat. Még később sem, csak a vége felé, meg persze a visszaemlékezésekben. Szinte vártam, hogy mikor vált teret és időt, majd mesél a régmúltról, amikor még a harcosi kiképzése kezdődött.

A világ elég kihalt, de szerencsére mindig van kivel társalognia. A sivatagi útja során még egy Zoltán nevű madár is felbukkan. Azonban nem ő lesz újabb kiemelt szereplő, hanem egy Jake nevű kisfiú, aki a mi világunk New Yorkjából csöppen, egy haláleset kapcsán Roland világába.

Az első könyvből még nem nagyon derül ki, hogy mi a cél. Még nem tudjuk, hogy hová is tart Roland, csak azt, hogy a fekete ruhás fickót üldözi. Szerencsére a kötet végére nagyon kíváncsiak leszünk és szeretnénk olvasni a folytatást, valamint szeretnénk falni a folytatást.

2010/11/17

Csalhat-e a villanyóra konferencia 2. rész

10:00
Időben megérkeztünk, de láthatóan a program nem indult időben. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire tudjuk tartani a menetrendet. Elég furcsa ülésrendet alakítottak ki. Mivel nincsen wifi, ezért a „live blog” tartalma csak utólag kerül publikálásra. Az esetleges kicsapongó fogalmazásért elnézést kérek…

Mivel a kisebb gyermek reggel korábban ébredt, mint azt előzetesen terveztük, ezért egy picit fáradt vagyok. Hetek óta most bontottam újra energiaitalt, ami most egy sárga Monstert.

10:03
Úgy tűnik, hogy elkezdődik. Vajda Márta kezdi az egész tájékoztatást. Vélhetően az öltönyös kiöltözöttek a szolgáltatók képviselői.
Sajnos Balogh Dezső úr, az első rész moderátora nem tud részt venni a konferencián.

10:06
A fia, ifjabb Balogh Dezső veszi át a szót. Egy videót fog majd bemutatni. Már alig várom!
Saját véleménye, hogy nem ért egyet az áramszolgáltatók álláspontjával, tehát nem csak mágnestől mehet tönkre a villanyóra! Elmondása szerint ugyanilyen mágneses erőteret már nagyon régóta elő lehet állítani, és nincs szükség csodamágnesre, vagy szupermágnesre.

Két villanyóratípust emel ki, amelyből az egyiket az ELMŰ szereli össze, míg a másik egy eredeti német típus. Állítása szerint a zárlati áramok miatt mennek tönkre a mérők, amit az áramszolgáltatók kizárnak. Elvégzett egy olyan kísérletet, hogy a villanyórára SD memóriakártyákat szerelt, amiket a villanyórákat ért zárlati áramok tönkretettek. Azt hiszem, hogy majd talán utólag elkérem a jegyzeteit, mert nagyon érdekes dolgokat mesél.

A mérő felülvizsgálati lapról is beszél, hogy a helyszínen felszereléskor, vagy felülvizsgálatkor igazából nem készítenek felülvizsgálatot, nem ellenőrzik, hogy valóban jól mér-e az óra és megfelel-e a követelményeknek. Az OMH pecsét sem jelent semmit, mivel az az mérés időpontjában ellenőrzi az óra helyes működésének körülményeit. Itt sem vizsgálnak mindent, csupán csak néhány jellemzőt. Az is problémát jelent, hogy pontosságmérés és a megfelelőségi vizsgálat után a felszerelésig már nincsen újabb vizsgálat! Tehát raktározás és a szállítás során is történhet bármi a mérővel.

10.16
A scribd-en megtalálható villanyórás tanulmány magyar fordítását olvassa éppen fel. (Nagy eséllyel ezt hamarosan fel fogom majd tölteni.)

10:22
Most éppen arról mesél, hogy a walkman-ekben lévő ANiCo mágnes is elveszítette a mágnesességét, és nem csak egy példája van.

10:24.
Imrei Józsefné beszél most, és lesz majd itt egy konkrét példája is. Úgy tűnik, hogy bevette a múltkor „show-műsort”. Arról akar beszélni, hogy mit lehet tenni, ha „már megvan a baj”.
Az ellenőrzési napra rá kell írni vagy iratni, hogy „mágnesességi ellenőrzés történt-e”. Ezt is az ellenőrzési feladatok közé kell tenni. Azt mondja, hogy zárva kell tartani a külső villanyóraszekrényeket.
A gázóra szekrényeket is zárjuk be, mert azok is veszélyeztetek. Azt mondja, hogy aki most akar mérőszekrényt csináltatni, akkor a mérő körül legalább minden irányba 5cm-re kell tenni a külső dobozt, és zárja be.
Beszél arról a törvényrendeletről is, hogy a szerelőt nem szabad semmilyen körülmények között sem egyedül hagyni a villanyórával, nem szabad hagyni, hogy elküldjön bármiért is. Az ellenőrzési lapra a fogyasztó is írhat, mivel az áramszolgáltató emberei nem hatóságok. Szükséges, hogy végezzenek pontosságmérést a helyszínen.

Beszélni fog egy fogyasztóról, aki hozzájárult a története ismertetéséhez. Társasházban lakik, ahol az udvarban szabadon állnak a mérők. Több, mint 1,4MHUF-os számlát kapott az áramszolgáltatótól. Kifizette a szükséges költségeket, de kapott egy kötbér számlát 375eFt-ról. Kapott egy rendőrségi feljelentést is, amit az ELMŰ tett a fogyasztó vagy ismeretlen tettest is.
A MEH-hez fordult, aki a fogyasztónak adott igazat. Most felolvassa, hogy milyen indokokkal törölte. Próbál egy kicsit viccet csinálni a MEH-határozatból. Szerinte az Energiahivatal nem azért törölteti a kötbért, mert a fogyasztó ártatlan, hanem azért, mert szabályokat szegett az ELMŰ. Kiderült, hogy az ELMŰ-sök nem értenek a számítógéphez (se), mivel nem tudják értelmezni az általuk készített listákat.
Az ELMŰ válaszolt a MEH-határozatra, hogy nem fogadja el a dolgot, és bíróságra viszi az ügyet. Kiemeli azt a tényt, ha már régóta ismert ez a tény, akkor miért nincs „mágnesességi ellenőrzés”.

A villamosenergia törvény változni fog szerinte, elég sok pontban, és szerinte „azért folyik a harc, hogy mágnesességi ellenőrzés” kötelezővé tételével.
Szerinte saját költségre el kell hívni az áramszolgáltatót mágnességi ellenőrzés végrehajtására. Azt is mondja, hogy mérőnaplót kell vezetni saját magunk részére. „A fogyasztó fegyvere a védekezés”, de arról nem beszél, hogy nem mi van akkor, ha valóban saját magától megy tönkre a mérő.

10.39
Most a fogyasztói oldal következik. Évi… Elmondja, amiket itt már korábban megírtam.
Többféle igazságügyi szakértő létezik:
1. Aki szerint valóban létezik mágnesezés
2. Van, aki szerint nem létezik, de nem szakértő az ügyben
3. Van olyan, aki szerint a mágnesezés humbug
4. Olyan is van, aki a kötbér 40%-nak megfelelő összegért elintézi, hogy nekünk van igazunk

Szerinte nincsen fogyasztóvédelem Magyarországon az energiaszolgáltatókkal szemben a fogyasztók javára. Idéz a blogomból is, tehát büszke vagyok rá.

10:48
Ollé József, a MEH nyugdíjas szakértő beszél most. Sok áramlopási módszert ismer az öregúr. Szerinte korsó sörért meg lehet manipulálni a villanyórákat és elterjedt módszerek vannak. Szerinte 1980-tól vannak már mágnesezési ügyek. Ő is elhitte a múltkor „show-műsort”.
Szerinte az okokat kellene megvizsgálni. Úgy tűnik, hogy őt sem igazán érdekli, hogy lehet-e ártatlan a fogyasztó vagy új nevén a felhasználó.
Úgy gondolom, hogy egy kicsit mellébeszél, mivel a jogszabályról beszél, hogy miként kellene ellenőrizni az órát. Felmerül bennem a kérdés, hogy kiért dolgozhat a fogyasztóvédelmi osztály a MEH-nél? Ő láthatóan az áramszolgáltatókat nevezi meg szentnek és sérthetetlennek. „Nem akarjuk a lopókat védeni” mondja, és megpróbálná leszűkíteni az ügyeket a valóban vétlenekre. Vajon ezt hogyan?
A jövőben pontosságmérést kell végezni a helyszínen. Ez egy jogszabály alapján januárban fog elkezdődni. Azt is mondja, hogy az volt a javaslata, hogy minden egyes tulajdonoscsere esetén villanyórát is cserélni kell. Ezt nem fogadták el, mert túl sokba került volna. Évit „hölgyikének” nevezi, és azt mondja, hogy sajnálja a tortúránkat és próbál segíteni. Ez mondjuk őszintének tűnt.

11:00
Dr. Ivanics Éva következik, a jogi szemmel fogja nézve foglalkozik az ügyben. Az áramszolgáltatóval kötött szerződés egy polgári szerződés, ahol vannak bizonyos elvárások mindkét fél részéről.

Mágnesezés
Nem akar állást foglalni az ügyben, hogy egy villanyóra mágnesezhető-e vagy sem, ahogy az előző hozzá szóló sem.
„Hiteles az óra vagy nem hiteles?” Szerinte ez a legfontosabb kérdés.
„A gyártópadról leérkezve a gyártó deklarálja, hogy az óra hiteles és hogy mágnesesen megfelel-e. Ezt követően az a kérdés, hogy mikor következett be ez a mágnesességi hatás.”
A gyártópadról leért órával a felszerelésig számtalan személy foglalkozhat, és vétlenül vagy szándékosan is megmágnesezheti. Ezért „honnan tudjuk, hogy az óra felszereléskor hiteles volt-e vagy sem?”
„Az egyetemes szolgáltató miért vásárol továbbra is olyan mérőórákat, amiről tudja, hogy befolyásolható? ” Miért nem tesznek lépéseket? „Miért nem írja le a gyártó, hogy az óra mágnesezhető és mivel mágnesezhető?”
Ha tudjuk, hogy az „óra pl. 10 cm-ről befolyásolható és azon túl nem, akkor formatervezéssel miért nem tesznek lépéseket?” „Miért nem szerelnek fel mindenhová védőburkolatot?”
„Ez az óra passzív állapotában, tehát a felszerelést megelőzően mágnesezhető-e vagy sem?”

Kötbér
A fogyasztó köteles az állagmegőrzésről gondoskodni, de ez nem azonos az óra meghibásodásáért való felelőséggel. Az óra meghibásodásáért nem vagyunk felelősek, ha nem mi idéztük elő (ez van az egyetemes szabályzatban is). Az óra meghibásodásáért a gyártót kellene felelőssé tenni és nem a fogyasztót. A felróhatóság kérdésével rengeteg gond van.
A kötbér alól akkor mentesül a fogyasztó, ha az „elvárt magatartási normáknak” megfelel. Ennek definíciója azonban sehol sincsen rögzítve.
Ez a nő értelmesen és érthetően beszél. (Mögöttem egy szakállas fickó vadul fényképez, vélhetően engem is, hogy mit írok.)
„Kedvezményként felajánlanak” a szolgáltatók egy kötbért. Ha ezt elfogadjuk, akkor azzal beismerem a bűnösséget. Őt is rettegéssel tölti el a tudat, hogy tönkremehet az órája, és neki is be kell jelenteni. Szép kis fricskákat nyom az áramszolgáltatók fejére.

Büntetőfeljelentések
Különböző módon, különböző bűncselekményekkel tesznek feljelentést a szolgáltatók. Nem minden esetben szerencsés módon. „A kötbér mikor volt tulajdona a feljelentőnek?”
Szerinte vicc, hogy lopás, csalás vagy károkozás miatt feljelentést tennie a szolgáltatóknak. Definíciókat ismeret (ha van jegyzete, akkor talán tőle is el kellene kérni). Nem mondja ki, de érezhető belőle, ha egy bíró a fogyasztó ellen dönt, akkor őt is sikerült megtéveszteni, vagy nem figyelt eléggé.
A kötbért jelölik meg kárként a szolgáltatók, ami szintén vicc. Elmaradt haszon lenne a kötbér?

Annak ellenére ahogy indult ez a hozzászólás, nagyon kellemeset csalódtam benne. Azt tanácsolja a fogyasztónak, hogy amennyiben a fogyasztónak igaza van, akkor ragaszkodjon az igazához.

11:26
Tóth Ákos (Főpolgármesteri Hivatal Környezetgazdálkodási és Energetikai Ügyosztály Energetikai Alosztályának képviselője) beszél.
Úgy tűnik, hogy ő sem tűnik túl járásnak a témában. Ezt abból szűröm le, hogy általánosságokról próbál beszélni. Az idősoros mérésről beszél, ahol az adatátvitel is problémaforrás lehet a kliensgép és a fogyasztóoldal között. Jelen esetben a fogyasztónak saját beruházásban kell megoldani az ilyen eszközök létesítését.
A mai jogszabályok a nagyfogyasztókat sem védik elég.
Paragrafusokat emleget, a hitelességi problémákat feszegeti. Jogi irányból próbálja megközelíteni a kérdést. Érzékelhető, hogy nincsen teljesen megelégedve a jelenlegi szabályozással, mert az eléggé sarokba állítja a fogyasztót, ugyanakkor kedvezményesebb helyzetbe hozza az áramszolgáltatókat.
A jelátviteli rendszeres szolgáltatásról beszél, ahol szintén sarokba vannak szorítva a (nagy)fogasztók, mert nekik kell létesíteni az eszközöket, neki kell fizetni a felszerelését és menet közben felmerült költségeit. Ezzel az áramszolgáltató átterheli a felelőséget. A jelenlegi villamosenergiáról szóló törvény sehol nem tesz említést a mérőállásokról.
Ő is utánanézett fogyasztóvédelmi szempontból az áramszolgáltatók és a végfelhasználók között fennálló problémákról, mégpedig vélhetően nem kis energiát fektetett bele, nagyon a nagyfogyasztókkal kapcsolatban felmerült problémákkal foglalkozik és nem a kisfogyasztókkal. Érdekes amiről beszél, de sajnos minket, otthoni felhasználókat ez nem sokban segíteni. Egy kicsit időkitöltőnek vagy időhúzó hozzászólásnak tartom Tóth urat, de a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen.
Szerinte is „boszorkányüldözés”, ami mágnesezés terén történik.

11:47
Kőhalmi Tamás következik. Röviden próbálja elmondja a történetét. Elmondja, hogy végigjárta a szokásos utat. Sokat mért az óra, bejelentette, kifizette az ellenőrzési díjat, és várta a jóváíró számlát. Ehelyett azonban kötbért kapott, majd az ELMŰ perrel fenyegetődzött.
Erre ő írt egy levelet az ELMŰ jogi osztályának és a rendőrhatóságnak, ahol feltett néhány jogos kérést az „okozott kárral kapcsolatban”. A rendőrhatóság kb. 12 perc alatt megoldotta az ügyet, és visszadobta ELMÜ-nek a kötbér igényt.
Az ELMŰ erre benyújtott egy 40.000Ft környéki kárigényt, mivel a villanyórát a „hitelességi időn belül” kellett lecserélni. Az úgy tűnik, hogy nem számít, hogy az óra tönkrement. Ennek a díját a felhasználóra akarta terhelni.
Leveleket írt minden lehető panaszkezelő szervhez. A MEH igazat adott neki, és szerintük már a kezdetben cserét kellett volna végrehajtani.
Az ELMŰ beismerte a dolgot, és „szíves elnézést kért a kellemetlenségekért”. Miért nincsen még vége az ügynek?
Az ELMŰ kimutatta, hogy a 2005. december 6-án, a költözést megelőző 2 évben történt a hiba. Legalábbis ezt az időpontot jelölik meg a hiba kialakulásának kezdeti dátumaként.
Ő is elmondja, hogy már eleve kataboxos mérővel mentek, mintha már lett volna sejtésük, hogy mágneses ügy van. Ők már tudták, hogy mi volt a gond, és nem szóltak a fogyasztónak? Eleve bűnösnek tekintették a fogyasztót?
Elmondja, hogy három mérés is készült, és mindegyik mérés más eredményt hozott. Ebből kettőt a szolgáltató emberei mértek, egyet pedig a fogyasztó.
Szerinte tűrhetetlen, ahogy az áramszolgáltatók a fogyasztókkal bánnak, ahogyan őket kezelik. Felmerült Tamásban a kérdés, hogy perelhető-e a szolgáltató vagy az ügykezelő a fogyasztónak okozott erkölcsi károkért.
A számlakorrekciót nem kapta meg, és nem írták neki jóvá a hibás mérésből származó befizetett összeget. A vicces, hogy felajánlották neki 40eft elengedését, ha befizet 42eft-ot.

12:05
Nagy Ottó beszél most, aki szintén egy sértett fél.
Elmondta, hogy két bírósági ügye is folyik jelenleg, ahol az egyik ügyben felperes, míg a másikban alperes.
480.000Ft kötbért szabtak ki rá, amiből 240.000Ft-ot elengedtek volna neki. Erre kapott 3 nap gondolkodási időt, és próbálták rábeszélni, hogy ismerje be a mágnesezést, amit nem követett el. A gyakran emlegetett Fodor József úr tűrhetetlen hangnemben beszélt vele.
Itt még nincs vége, mert behajtócéget küldtek hozzá, akik már 530.000Ft-ot akartak rajta bevallani. Ezt követően többször meglátogatta a MEH-t, ahol túl sok segítséget nem kapott egy Kecskeméti Ottó nevű úriembertől. Ő kioktató hangnemet használt.

Szegény ember is nagyon ki van akadva, miközben az áramszolgáltatók jelenlévő emberei csak mosolyognak. Úgy tűnik nagyon jól szórakoznak.

12:13
Most felolvas egy levélből Varga Márta, ahol szintén egy hasonló ügyet ismertet. A panaszos nem tudott eljönni a konferenciára.

12:14:
Szénássy Éva újságírónő beszél, aki egy 1.180.000Ft-os számlát kapott, de nem mágnesezés témában. Nem szerepeltek a számlán nyitó és záró értékek feltüntetve. Az ELMŰ havi 67.000Ft-os számlákat akart küldeni a fogyasztónak. Volt, hogy kapott 370eft-os, majd 800eft-os számlákat is az áramszolgáltatótól.
Szerinte számlázási gondok vannak az ELMŰ-nél. Egy párezer forintos tartozás miatt ki is kapcsolták neki egyszer az óráját. Azóta nem lépett semmit sem a hölgy, de ugyanakkor nem kapott kötbért sem. Ami még vicces, hogy fokozatosan csökken a befizetendő összeg mértéke. A lakásában energiatakarékos izzókat és eszközöket használ. Már hónapok óta nem fizeti a villanyszámláját, mert össze-vissza számlázott összegeket vannak feltüntetve annak ellenére, hogy havonta bediktálja az óraállását.
Szerinte az ELMŰ elszámolásánál gondok vannak, és nem lehet tudni, hogy miért. A fővárostól kapott egy 150.000Ft-os támogatást, amit az áramszolgáltató nem akar beszámítani az általa kért összegekbe. Nemrégiben kapta meg az egymilliós számlát.

12:20
Mostantól körbe fog járni a mikrofon.
Imrei Józsefné kezdi. A szakértőnek lehet egyéni véleménye, és mindent meg kell neki válaszolni, ami a feladat végrehajtásához szükséges. Próbálja az ügyvédnőt egy kicsit támadni, de ugyanakkor utal rá, hogy erőfölényben van a fogyasztó. A bírónő eddig mindig elfogadta a fogyasztói naplót.
Nagyon ragaszkodik ahhoz a tényhez, hogy csak külső befolyásolásra mehet tönkre. Az nem nagyon merül fel benne, hogy saját maguktól is tönkremehet az óra.
A túl magas kötbér értékét lehet csökkenteni. A bírónő csökkentheti a mértéket, és le lehet írni a megjegyzésben, hogy csak azért fogadja el, mert nem akar további herce-hurcát és nem azért mert beismeri a bűnösségét.
Néhány hozzászólásban megemlítették Szúnyogh és Lénárd urak nevét, hogy nem teljesen függetlenek, mivel korábban vagy most is az áramszolgáltatókhoz közeli cégeknél dolgozta vagy dolgoznak.
Balogh Dezső megkérdőjelezte az egyik szakértő hozzáértését, ugyanakkor az egyik jelenlévő (bekiabálva) Balogh úrét.
Ollé József beszél, aki elmondja, hogy egy mérőszerkezet ára 5-10eFt között van. Elmondja, hogy meg van az ára a szakemberek munkájának is, akik felszelik az órát, vagy éppen ellenőrzik. Tehát mindenegyes kiszállásnak megvan a maga ára, amit részben beleszámolnak a villamosenergia egységárába is. Javasolta az ügyvédnőnek, hogy lehetőleg ne sűrűn törölgesse a villanyórát, mert véletlenül is leszakíthatja a plombát.
Az áramszolgáltatónak a hálózati veszteségei vannak, és ezeket próbálják minél jobban csökkenteni. Ennek keretében próbálják feltárni az áramlopási eseteket, és próbálják minél több egyén esetében bebizonyítani, hogy nekik van igazuk.
Dr. Ivanics Éva egy kicsit fel van háborodva, mert Imrei Józsefnék elég furcsa hangnemet használt vele szemben. Azt hiszem, hogy igaza van. Kimondja, hogy nem említette egyik szolgáltató nevét sem. Ő kérdéseket és jogi álláspontot fogalmazott meg. A szakértőasszonytól idéz, „hogy amikor megkérdezik a felszerelőt, hogy van-e mágnesezve az óra, akkor a felszerelő visszakérdezhet, hogy akkor most legyen-e áram vagy sem”. (Az előbb ezt nem volt időm lejegyezetelni). Nagyon jó kérdései vannak, pl, „ha a szolgáltató nem hiteles mérés alapján bocsát ki számlát, akkor vajon azzal nem követ-e szerződésszegést?”
Arra kérne mindenkit, hogy senkit se minősítsenek, és tartsák tiszteletben a mások kijelentéseit is. Ez jó visszavágás lett volna, ha közben nem ment volna el Ollé Józsefné. Kár, hogy elment.
Most egy magánember (Csontos Péter) szólal fel, aki nem tartja magát szakembernek, és van pár kérdése. Az igazságügyi szakértői véleményekben voltak-e más okok is megnevezve a mágneses befolyásoláson túl? Más hibaforrást nem fogalmaztak meg csak ezt, amit eléggé furcsál. Elég ésszerűen beszél.
Elmondja, hogy ő nem károsult, de vele is előfordulhat a dolog. Főleg, ha a szomszédja hangosítással foglalkozik, és ott nagyon erős mágneseket használ.

(A „közönség” reakcióit figyelve az ELMŰ és Elsteres jelenlévők gyakran összenéznek, hol mosolyogva, hol feszengve. Vajon hány beépített emberük van a jelenlévők között?)

Ollé József elmondja, hogy új mérők lesznek majd a jövőben fogalomban, ahol távolról tudják mérni a fogyasztót.

Újra Csontos Péter kérdez, hogy miként lehet bizalmat táplálni az áramszolgáltatók felé, ha azok alkalmanként ártatlanokat is megvádolnak? Ollé József szerint a bizalomnak kölcsönösnek kellene lennie, és nagy baj van, ha ez nincsen meg.
Péter szerint a szolgáltatók nem tesznek különbséget a valóban tolvajok és az ártatlanok között.

Tóth Ákos beszél, hogy bajban vannak az óragyárók, mivel az új villanyórák sem tökéletesek, és azok is tönkremehetnek, illetve befolyáshatóak. Mondott példát, hogy Brüsszelben volt olyan, hogy a szolgáltató rákérdezett a szolgáltatónál, hogy történt-e valami, ami kiugrást jelentett a korábbi fogyasztáshoz képest. Szerinte az átlagos fogyasztónak is lassan energikusnak kell lennie.

Pap János beszél most, aki semmilyen szempontból nem érdekelt, csak érdeklődik a dolog iránt. Az a kérdése, hogy az áramszolgáltatóval kötött szerződésben van-e neki joga akár egy pontot is megváltoztatnia? Nagyon egyoldalúnak tartja, a kisemberek kárára.

(Közben távoznak az Elsteresek, és újabb összemosolygás az ELMŰ-s társakkal.)

Vissza Pap Jánoshoz. Az áramszolgáltató meghatározza az üzletszabályzatban a kötbér mértékét. A fogyasztó miért nem állíthat saját üzletszabályzatot? Merjen-e szólni a fogyasztó, vagy sem, ha valami furcsát észlel a villanyórájával kapcsolatban? Ollé József jogszabályra hivatkozva válaszol. Elmondja, hogyha hiba van a műszerben, akkor az összes költség a szolgáltatót terheli.

Újabb felszólaló (talán Vastag György a neve). Az áramszolgáltató támadja, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a fogyasztók, ezért jobban kellene őket szabályozni. Nem csak az áramszolgáltatókkal van egyedül gond, hanem a fogyasztóvédelmi szervekkel is. Az egyedüli megoldás – szerinte – a bíróság, amire az embernek pénzének és ügyének kell lennie.

Varga András igazságügyi szakértő beszél most. A Ganznál dolgozott már nagyon régóta. Ő is erősen nyugdíjas korúnak tűnik. Azt mondja, hogy nem a fogyasztót akarja védeni, de elég sok problémája van a nagy szolgáltatókkal szemben. Felveti, hogy miért vannak áramszolgáltatók szinte hatósági jogkörrel felruházva. Nyíltan nem támad, nagyon óvatosan fogalmaz. Problémája van azzal, hogy már évek óta nem történtek értelmes változások a villamosenergia kapcsán. Kellene lennie egy normális szabályozásnak.
(Távoznak az ELMŰ-sök, bár szerintem még maradt itt emberük)

Dr. Ivanics Éva a bizalom kérdését szeretné újra feszegetni. Kölcsönös bizalomnak kell lennie egy szerződés megkötésekor, aminek egyenrangúnak kellene lenne. Meghatározza a villamosenergiáról szóló törvény az elveket, de az összeget nem. Elvileg a szolgáltatónak is kötelező lenne kötbért fizetni, ha jogos az igény. Hatósági túlsúlya van a szolgáltatóna.

Dr. Éry Pál szólal fel, aki részt vett a korábbi konferencián is. Megkérdezte Kőhalmi Tamást, hogy mekkora eltérések voltak a mérések között, és azt mondta, hogy több, mint 20%.

Varga András elmondja, hogy az állam rábízta a szolgáltatóra a kötbér kiszabásának mértékét, azaz elmondása szerint „kecskére a káposztát”. Kérdése, hogy miként engedheti meg az állam, hogy szolgáltató mekkora mértékeket hagyjon jóvá?

Kőhalmi Tamás kérdezi, hogy akkor mekkora kötbért kérhet ő az áramszolgáltatótól? A válasz, hogy erre – a jelenlévők tudomása szerint – még nem volt példa, és szerintük ilyen nincs.

Dr. Éry Pál szólal fel. Mi lenne, a kötbér a Kincstárba menne és a nem az ELMŰ-höz?

Széchényi László a Társadalmi Unió főtitkára beszél most. Szeretné, ha a fogyasztók más ügyben is felkeresnék őket.

2010/11/10

"Csalhat-e a villanyóra" konferencia 2.

Mivel legutóbb nagyon lelkes volt a konferenciát megelőzően, ezért nem mehetek el szó nélkül a második felvonás mellett sem. Bár az előző elég nagy csalódás volt, mivel semmire nem sikerült jutni.

Az áramszolgáltatók szépen beültettek mindenkit a hintába, köszönhetően a hirtelenből előbukkant Károlynak, aki álarcos mágus szinten zseniális trükköt mutatott be, hangos villanyóra-kattogások közepette. Az elhallgatott a zakatolást követő döbbent csendben szinte ordításnak hangzott minden szó...

Arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett jogvédők, vagy egyéb - szerintük - fogyasztóbarát szervezetek abszolút hozzá-NEM(!)-értésről tettek tanúbizonyságot, vagy egyszerűen a semmiről beszéltek. Az igazságügyi szakértők is inkább az áramszolgáltató barátságát keresték, mivel azt állították, hogy szerintük a jelenség létezik, sokan lopják az áramot, de szerintük a jelenlévő panaszosok nem. Ezek ellenére - tudomásom szerint - az áramszolgáltató egyikünket sem "mentett fel", sőt rendőrségi eljárást is folytat ellenünk. Ha lehet, akkor már duplán próbáljon meg büntetni, bár szavaikat pontosan idézve a "kötbér nem büntetés". Akkor mi rossz nyavaja?

És most nézzük meg napokkal a második konferencia előtt, hogy mi is derült még ki az első felvonás során. Csalhat-e a villanyóra? A válasz egy erős IGEN!

Itt most vonatkoztassunk el attól, hogy a konferencián egy preparált, célnak megfelelően buherált óra volt-e. A válasz akkor is igen. Mágnessel az órát lassítani, vagy inkább tartósan lassítani nem lehet. Ellenben tartósan és véglegesen legyengül az óra fékmágnese. Laikusként fel is tehetném azt a kérdést, hogy mi szükség van egyáltalán az órában gyárilag egy mágnesre, hogy fékezzen. Nem az lenne a logikus, ha éppen nincs fogyasztás, akkor ne forogjon semmilyen irányban a tárcsa? Itt még fékezni is kell... Erre mondják bölcs, tanult barátaim magyaros akcentusú angolsággal, hogy LOL!

Most pedig bővítsük ki a korábban feltett kérdést a következő módon. "Ha csal a villanyóra, akkor kinek a javára?" Azt hiszem, hogy a választ már mindenki tudja. Csakis az áramszolgáltató javára tud tévedni. Olyan megoldás nincsen, hogy a fogyasztó jól járjon. Persze léteznek egyéb, igazi manipulási lehetőségek is, de ki az az idióta, aki kockáztatja az életét/egészségét a villanyóra, az áramvezetékek manipulásával? Bizonyára vannak, de ezeket érdekes módon az áramkommandó meg is találja. A fordított irányba pedig nem áramkommadóznak. Elképzelhetetlen olyan verzió, hogy az adott terület "egyesítő villanyóráján" alacsonyabb az érték, mint az egyedi mérőkön és ekkor ellenőrzést rendelnének el.

Felesleges tovább elmélkednem, mert előrébb nem jutunk vele. Az igazságszolgáltatás és a fogasztóvédés több szintjén is találhatóak jól fizetett téglák, amelyekből szinte áttörhetetlen fal kerekedik a tehetetlen fogyasztók ellőtt. Arról nem is beszélve, hogy az általunk, adónkból fizetett fogyasztóvédő, vagy állami intézmények szinte maltert képeznek a tudatlanságukkal és közönyükkel.

Mindenesetre belinkelem a http://www.akontroll.hu oldalon található új konferenciának a beharangozóját: http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=612

2010/11/05

Klasszikus detektívtörténetek

Nem is gondoltam volna, hogy valamikor újra rá fogok kapni a nyomozós, detektíves történetekre, azonban mégis így történt. Nemrégiben elolvasott Sherlock Holmes-történet után valamelyest igényem támadt újabb hasonszőrű történetek olvasására.


A Klasszikus detektívtörténetek - mint az a neve is elárulja - több, rövidebb történettel szórakoztatja az olvasót. Többek között olyan híres szerzőktől olvashatunk írásokat, mint Edgar Allan Poe, Arthur Conan Doyle, Charles Dickens vagy Agatha Christie. (Az írókat és műveiket tartalmazó listát majd lásd az írás végén.)

Az írások összességében jók, bár van egy kis hullámzás. Főleg az Agatha Christie regényeknél, ahol kettőnél szinte ugyanaz a poén, ugyanaz a végső megoldást. Nem mindegyik novellánál lehet könnyen az írásra hangolódni, de ez vélhetően azért is van, mert az egyes történeteket más-más fordította.

Érdekes volt ezeket a történeteket olvasni. Néhány íróról nem is gondoltam volna, hogy ilyen műfajban is tevékenykedtek. Ráadásul nem is olyan rossz minőségben. Az írások többsége olyan volt, amiket még nagyon szívesen olvastam volna tovább. Szinte így is képtelenség, hogy ennyi jó művet sikerült egyetlen könyvbe belezsúfolni, és egyben megmutatni hogy milyen sokszínű és érdekes is volt klasszikus detektívtörténet írások korszaka.

A könyvet mindenképpen ajánlanám mindenkinek, aki szeret olvasni, még akkor is, ha nem túlzottan érdeklődik a kriminalisztikai írások után. Ezen novellagyűteményben - nagy eséllyel - mindenki találhat a saját maga stílusához megfelelő szerzőt.


Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság

Edgar Allan Poe: Az ellopott levél

Charles Dickens: Wield felügyelő detektívanekdotáiból

Sir Arthur Conan Doyle: Ezüstcsillag

Sir Arthur Conan Doyle: A Musgrave-szertartás

Gilbert Keith Chesterton: A Pendragonok pusztulása

Gilbert Keith Chesterton: A mennybéli kalapács

Raymond Chandler: A ceruza

Agatha Christie: Gyilkosság a vadászlakban

Agatha Christie: A szedertorta

Agatha Christie: A tökéletes szobalány esete

Agatha Christie: Gyümölcsöző vasárnap

Georges Simenon: Maigret habozik

Josef 'kvorecký: Borůvka felügyelő természetfölötti képességei