2007/12/26

A babu megszületett

Azt nem tudhatom, hogy mekkora fájdalommal jár egy új élet születése az anyának, de azt igen, hogy mekkora örömet tud okozni az a kis törékeny lélek ki elhagyta az addig számára biztonságot nyújtó pocakot. Csodálatos érzés volt, ahogy a pici világrajött.


Szerencsére az egész folyamat nem tartott túl sokáig, bár szerintem Évi így is elég hosszúnak érezte. Este 7 órakor jöttek először a fájdalmai, és a 10 óra felé mondta, hogy lehet, hogy el kell indulnunk szülni. Este 11-re a kórházba is értünk, ahol 0:37 perckor megszületett kicsi lányunk Annamária. A 3100grammjával és 53 cm-ével köszöni szépen jól van, ahogy anyukája is.


Most még nagyon az élmény hatása alatt vagyok, de azért beszúrnék két darab képet az újszülöttről.



2007/12/19

Bútor

A múlt héten befejeződtek a bútorkészítési munkálatok is. Évi tervei alapján a nagybátyja végrehajtotta a feladatot. Két bútor lett végül a nappaliba, valamint a két korábbi szekrényen is kicserélte az ajtókat, hogy jobb legyen az összhang. Szerintem elég jól sikerült. A képeken meg lehet tekinteni az eredményt.

Asterix az Olimpiai Játékokon

Igazából nem vagyok nagy kedvelője az Asterix filmeknek. Az élőszereplős feldolgozások elég gagyira sikerültek, és kb. 0 aggyal lehetett csak igazán élvezni. Lehet, hogy a következő rész is ilyen lesz, de én mégis várom, mert benne lesz a világ legjobb fogathajtója, Schumix. Akit merő véletlenségből nem más fog alakítani, mint Michael Schumacher. A filmben amúgy még találkozhatunk Jean Todt-tal, Zinedine Zidane-nal és David Beckham-mel, valamikor január végén vagy február elején.
Kedvcsinálónak itt egy előzetes:

2007/12/18

Faterok motoron

Nem tudom, hogy amerika mikor fogja meghúzni a vonalat, hogy eddig és ne tovább. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy miképpen születhetnek még ilyen filmek. Miért kell elővenni a korosodó színészeket, ráadásul egy olyan filmben ahol öreg, lerobbant tagokat alakítanak. Mert vicces lenne?

Vigyázat, a film elé csak fáradtan, és a 0-hoz közeli iq-val szabad csak leülni, mert elég bugyuta. Így talán van esély, hogy a film másfél órája alatt sikerül néhányszor felnevetni, és hogy a nyálas befejezés miatt nem kap el minket a hányinger. A végén lévő stáblista kezdete meg felteszi az i-re a pontot, tehát akinek sikerült végignéznie ezt az amerikai-identitással igencsak átfőzött filmet, az már a stáblista elejét sem hagyja ki.

Már maga a történet is nyögvenyelősen indul, de valahogy el kell indítani a fiúkat a motoros túrájukra, mert soha nem lesz film a dologból. Öreg, veterán motorosok lennének, mégis van köztük olyan, aki x év alatt sem tanult meg motorozni, de a végén már néhány nap alatt vérprofi lesz. Jahh... említettem, hogy a logikát ne nagyon keressük a filmben. Igazából semmin sem szabad elgondolkodni, mert felesleges.

A filmet tényleg csak az nézze meg, akinek nincsen jobb dolga, vagy nagyon unatkozik, vagy pedig, ha a John Travolta, Tim Allen, Martin Lawrence és William H. Macy alkotta főszereplőnégyes egyik nagy és elvakult rajongója.

Transformers

Emlékszem, hogy kiskoromban a kezdeti részektől vásároltam a Transformers képregényt, és ezért még csak az újságoshoz sem kellett elmenni, mert a postás havonta hozta. Sajnos a sorozatot csak a Sky One-on tudtam követni akkoriban, és mivel az is vasárnaponként volt, ezért csak pár részt láthattam belőle. De imádtam...

Elég merész vállalkozás volt nem rajzfilmet csinálni belőle, de ugyanakkor nagyon kiváncsi voltam rá, hogy milyen végeredmény születik belőle. A film megnézése után azt kell, hogy mondjam teljesen közömbös maradtam. A film nem volt rossz, de ugyanakkor jó sem. A nagy robotmonstrumok harca egy kicsit átláhatatlan volt, azt sem lehetett látni, hogy ki kivel van, és sokszor elveszett a részletekben a kamera. Az akciójelenetek jóra sikerültek, volt rendes látvány- és hangorgia. Apropó... a hangok. Felesleges azon vitatkozni, hogy milyen a film magyar szinkrona, mikor az eredeti nyelv sem jobb. Ne mondja senki sem, hogy nevetséges ahogy magyarul megszólalnak a robotok, mivel amúgy sem kellene komolyan venni, hogy ezek a robotok így beszélgetnek. Ugyanis is ez nagy mese, nem pedig a valóság...

2007/12/10

Joghurt torta

Mivel állandóan szétszórom a receptjeimet, ezért úgy gondoltam, hogy ide is felteszem, amit hétvégén megcsináltam.

A piskóta elkészítése:
4db tojás
4 evőkanál cukor
4 evőkanál liszt

A tojásfehérjéket felverem, majd hozzá a cukrot, később pedig a tojások sárgáját. Ezt követően pedig a lisztet, amit óvatosan, fakanállal forgatva vegyítek el vele. A közepes tortaformában olyan 10-15 perc alatt megsül az előmelegített sütőben maximális fokozaton. Fogpiszkáló próbával bizonyosodjunk azért meg arról, hogy megsült-e középen.

Ha már valamennyire kihült (én a hideg konyhakőre teszem ki), akkor neki lehet látni a lényegnek.

Joghurtos rész:
2x 2 nagy joghurt, lehetőleg különböző ízű
2x 2dl tejszín
2x 3 evőkanál cukor
2x 1 habfixáló
2x 1 vaniliás cukor
1 zselatinpor

A zselatinport megfelezem, és a következő módon látok neki a 2 réteg megalkotásának. A 2dl liter tejszínt felverem, majd hozzáadom a 3 evőkanál cukrot, és mivel nem elég kemény 1 csomag habfixálót is. A nagy joghurt (fél literes) 3/4 részét beleöntöm egy edénybe, amiben fel tudom melegíteni 1 csomag vaniliás cukorral, és a zseletinpor felével. Ezt nem kell sokáig együtt főzni, csak néhány percig, míg elolvadnak benne az elemek. A felvert tejszínt és a joghurtot összekeverem, majd ráöntöm a tortaformában lévő piskótára. Ezt követően rögtön neki lehet állni a következő réteg joghurtos cuccnak, amit ugyanígy kell elkészíteni. A 2x 1/4 rész joghurtot meg lehet enni, mert már nincsen rá szükség.

Ezt követően az egészet hűtőbe tesszük. Majd miután megdermedt lehet rá gyümölcsöket szeletelni. Ezt követően el lehet készíteni a gyümölcszselét vagy gyümölcskocsonyát. A legutóbb Tesco-s típusút használtam, ami elég jól megkötött. Félig dermedten már rá lehet önteni az gyümölcsös rétegre.

2007/12/07

Fedezz kutya!

Ha már ennyire lendületben vagyok betennék ide egy vicces videót. Ez különösen aktuális, mert mostanában elég sok időt töltök el a Call of Duty 2. és 4. részével. A Magyarítások Portálra tett megjegyzésemet idézném: "A gyerek fedezékbe vonult az ülőalkalmatosság mögött, és a kutya fedezte..."

Mi van a babuval?

Nos... igen. Már régen esett róla szó, hogy mi is van a babuval. Évi már az utolsó hónapra fordult, amit azt jelenti, hogy koraszülött már nem lesz a kicsi, de szinte már bármikor érkezhet.

Már majdnem teljesen készen vagyunk mindennel, amire szüksége lehet. A szobája már készen várja, és igazából már csak rendet kellene nála rakni. Évi közben szorgalmasan mossa ki a kapott ruhákat (amiket itt is szeretnék megköszönni mindenkinek), és tisztogatja le az egyéb babafelszereléseket. A csomagot még nem állítottuk össze, úgyhogy a babunak még várnia kell. Arra ugye semmi garancia nincsen, hogy 27-én fog ténylegesen megszületni, de reméljük, hogy túlságosan nem fog sietni.

Évi szerintem elég jól tűri a nagy hassal járó nyügöket, mivel folyamatosan benne van az örökmozgó (ez nem csak a babut jelenti), és állandóan rohangál valahová. Most pl. két szekrényt csináltatott, amivel eléggé felforgatta a nappali rendjét, valamint szorgosan tanul az év végi vizsgáira. Közben eljár úszni, valamint az orvosi vizsgálatokra is... apropó, orvosi vizsgálatok. Kezdjük úgy érezni, hogy a sok szivatás (pl. kétszer kellett elmennie a terheléses cukorvizsgálatra és a diabetológus is be akarta fektetni, mert olyan kedvében volt) és különös hozzáállás miatt várhatóan nem fogjuk a végén honorálni az orvost. Bár igazából nem is lenne nagyon miből, mert a lakásfelújítás, a megérdemelt külföldi nyaralás, és a babu dolgainak beszerzése eléggé vitte a pénzünket.

Fantasztikus négyes és az ezüst utazó

Az elmúlt hetekben szerencsére több filmet is volt szerencsém megnézni. Először a Fantasztikus négyes második részéről ejtenék néhány szót.

Sajnos az első rész elég viccesre sikerült, és nem pont a szó pozitív értelmében. Én mint nagy fantasztikus-film és képregény rajongó, már előzőleg sem vártam túl sokat a filmtől, bár reménykedtem, hogy valami jó fog belőle kisülni.

A második részt elég lazára fogták a készítői, és nem kellett benne a komolyságot, vagy akár a legkisebb valóságalapot is keresni. A film könnyed szórakozást nyújt, mély tartalom nélkül. Én könnyen rá tudtam hangolódni, és így elég jól szórakoztam. Szerencsére nem is nyújtották túl hosszúra, ami elég pozitív a mostani 2 órás, vagy annál hosszabb alkotásokkal szemben. Nagyon jó kis, kiegyensúlyozott baromság jött ki végeredményképpen.

Igazából csak annak ajánlanám, aki szereti a képregényeket, ugyanakkor azoknak nem is fanatikus rajongója (vagy ha az, akkor el tud tőlük vonatkoztatni).

2007/12/01

War

Azon már kevésbé csodálkozom, hogy a hazánkban megjelenő számítógépes játékok címe angolul marad, hiszen ezek kezdetben is így jelentek meg, és a hazai forgalmazók még azzal is nagyon keveset tőrödtek, hogy legalább ez legyen magyar, ha maga a játék nem is. Közben, szerintem nagyban köszönhetően a nemhivatalos játékfordításoknak, ez a dolog egy kicsit megfordult, hiszen egyre több számítógépes játék jelenik meg kicsiny hazánk nyelvén, de valami miatt a címek nagyrészt angolok maradnak. Igazából ez sem rejtély, mivel a nagyobb, húzóneveket nagyobb esély van angol (és nem biztos, hogy ez az eredeti nyelv, de akkor is angol) néven eladni.
Egy kicsit meglepő, hogy mostanában erre rákap a filmipar is, hiszen már arra sem veszik a fáradtságot, hogy valami magyar címet találjanak egy filmnek. Ami érdekes, hogy nem feltétlenül húzónévről van szó...
A múlt héten volt szerencsém megnézni a War című filmet. Igazából ez csupán egy akciódús filmecske volt, különösebb extrák nélkül, de viszonylag elég szórakoztató, és kevésbé unalmas. A készítők úgy gondolták, hogy felesleges elhúzni két órásra, mert úgysem a drámán van a főszerep, hanem az akción.
A történetben két zsaru éppen egy rajtaütésen fáradozik, miközben megjelenik a helyszínen, egy régóta keresett bérgyilkos. A rendőrök akciója nem jár teljes sikerrel, mert végül az eltalált bűnőző testét nem találják meg. Néhány nappal ezután az egyik rendőrt a bérgyilkos elteszi láb alól családjával együtt, és a másik zsaru, a már megszokott, hajtóvadászatba kezd ellene.
Menet közben szépen összekuszálódnak a szálak, és szinte nem is mindig lehet érteni, hogy ki kivel van, de ennek ellenére kellemes szórakozás, ha nem is világmegváltás a film. A végére pedig nagyon jó kis csattanót találtak ki.
A Jet Li és Jason Statham rajongók már valószínűleg úgyis látták a filmet, de azoknak is merem ajánlani, akik kevésbé rajonganak a két említett színészért.

Róma, 4. nap

Nos, úgy tűnik, hogy folytatom a leírást, amit már régen abbahagytam...

A külföldi kinttartózkodásunk negyedik napja csütörtökre esett. Mondanom sem kell, hogy aznap is elég meleg volt, sütött minden irányból a nap. Ezért is jó volt, hogy főleg annak szenteltük ezt a csütörtököt, hogy templomokat látogattunk. Egyik templomba be, onnan ki, és így tovább. Aki már járt Rómában az tudja, hogy ez nem valami nehéz, mert annyi ott az imahely, mint máshol a kocsma.

Ami igazából bosszantó, hogy ezek nem is imahelyek már, hanem egyfajta múzeumok, ahová az emberek nem azért mennek, hogy adózzanak hitüknek, hanem hogy az ott lévő szobrokat, festményeket és különböző díszítéseket csodálják meg. Azt hiszem, hogy ezekről rengeteg képet készítettünk.

Hogy ne legyen annyira unalmas, és hogy ne legyünk már rosszul a sok túlcsicsázott templomtól, ezért a túristakönyvet követve néhány nevezetesebb romot is megnéztünk. (Lehet, hogy a magyar rom szavunk tényleg Róma nevéből eredne?)

Közben elsétáltunk a Spanyol lépcső előtt, valamint megnéztünk néhány szökőkutat is, finom fagyikat nyalogatva.

Csütörtöki nagy poén

Azt hiszem, hogy a többség ismeri azt a klasszikus jelenetet az Űrgolyhókból, amikor a főhöst keresi a birodalmi erőket megformáló csapat végső elkeseredésében furcsa megoldást választ. -Elővesznek egy videókazettát, amin a film kalózpéldánya található. A magyarázat pedig nagyon egyszerű volt, hogy miért van meg. "Már mindent előbb meg lehet kapni a kalózpiacon, mielőtt még megjelenne."

Ugye olyan már valóban történt, hogy előbb jelent meg egy film egyes helyeken, mintahogy moziban vagy hivatalosan dvd-n, de most mégis valami új történt.

Csütörtökön hazaértem edzésről olyan fél 10 magasságában, és javában ment a Gálvölgyi-show a tévében. Engem különösebben nem érdekelt, mert azzal voltam elfoglalva, hogy fürdővizet csináljak majd magamnak. A csapokat meg is engedtem, és közben körbenéztem az interneten, hogy találok-e valami érdekeset. Egyszer csak az ütötte meg a szememet, hogy az egyik helyen ilyen volt "Galvolgyi-show 11.29." Mondom mi a szösz... Erre kiderült, hogy valóban az éppen akkor a tévében nézhető műsort lehetett volna letölteni. Ráadásul már legalább 1 órával az előtt, hogy adásba került volna.

Kész vicc... lehet, hogy így akarták felpromózva, vagy divatosabb szóval élve hype-ot csinálni, egy már nagyon régen szinvonalát vesztett műsornak...