2007/08/31

Moziünnep

Aki nem tudná, az most tudja meg, hogy tegnap elkezdődött az idei moziünnep. A szeptember 2-aig tartó esemény kínálata viszont most elég szegényesnek tűnik számomra. Nem tudom, hogy egyáltalán van-e értelme valamit megnézni a jelenleg vetített filmek közül moziban. Azt hiszem, hogy talán az új Harry Pottert vagy Transformers lennék hajlandó végigülni, bár az előzőből lehet túl sokat nem értenék. Többen mondták, hogy a könyv nélkül sokat nem ér, és pár dolog erősen el van ferdítve.

Ha valakinek van jó ötlete, hogy mit lenne érdemes megnézni, akkor jelezhetné. Vígjátékot, horrort és thillert nem vagyok hajlandó a moziban megnézni, csak olyant, ahol van értelme a látvány és a különböző hanghatások miatt elmenni, és több emberrel együtt filmet nézni.

2007/08/30

Parkettázás - első felvonás

Mivel három szobánk van, és már meglehetősen sok bútorunk (ami még persze mindig nem elégséges), ezért a parkettázási hadműveletet 2 alkalommal kellett megejtenünk. A hétköznapok azzal teltek, hogy munka után parkettaszegélylecet, lakkokat és hígítókat kerestünk. Azért az megintcsak csak jellemző volt, hogy nem tudtunk mindent egy helyen beszerezni.

A barkácsboltokban nem lehetett normális, tömör szegélyleceket találni, csak ilyen műanyag vackokat, amik sehogy nem mentek a parkettához. A következő problémát a lakkok jelentették, amiket persze, hogy nem lehetett egy helyen megvenni. Vicces, de pl. a Baumaxban lehetett kapni nitro-hígítót, de már nitro lakkot nem... A boltokban való mászkálás következménye az lett, hogy este 8 óra előtt egyik nap sem értünk haza, így már nem tologattuk a bútorokat, csupán a szekrényekben lévő dolgokat pakoltuk ki belőle.

Szombat reggel tankolás, majd irány Gyöngyös, ahol a mesterünk lakik. Vele és a csiszológépekkel, valamint a szükséges szerszámokkal irány vissza a főváros. A bútorokat nagy nehezen átraktuk másik szobákba, és közben a nemrég festet falakat is sikerült egy kicsit leamortizálni.

A mester kérdezte előzetesen, hogy van-e automata mosógépünk, mert ha igen, akkor van esély arra, hogy a csiszológépe is működni fog. Igent mondtunk, de ettől függetlenül először a nagyszobában lévő konektorok közül válogatott először. Persze, hogy mind a kettő leverte a biztosítékot. Aztán jött a fürdőszobában lévő konektor, amibe a mosógépet szoktuk dugni... leverte. Mi a 3,14-csa, vagy ahogy tanult kollégánk mondaná WTF? Szerencsére, a már úgyis minden mindegy alapon, kipróbáltuk azt a konektort is, amibe a hajszárítót szoktuk dugni, és csodák csodájára, azon működött.

A csiszolás valahogy nem volt annyira hangos, mint arra előzőleg számítottam, úgyhogy igazán zajt csak a parkettaszegélylecek leszögelése generált. Azonban az egy kicsit idegesítő, hogy ez is mekkora porral jár. Igazából nincsen olyan lakásfelújítási művelet, ami ne járna porral, úgyhogy a végére eléggé sikerült megutálnom az egészet. Mindig csak az állandó pakolás és takarítás... Brrr... Nem kívánom senkinek.

A lakkozás már nem volt olyan vészes munka. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Évit ki kellett küldeni a lakásból, mert a szag elég intenzív volt. Most már legalább én is tudom, hogy milyen a szipusoknak... Először nitró lakk - higító kombinációval kentük le, majd ezt követően a kétkomponensűvel, majd másnap reggel újra az utóbbival. Emiatt két éjszaka nem otthon aludtunk, hanem apósséknál vendégségben.

Ezen a héten, munka után folyt a pakolászás, mert hétvégén a két kisszobán hajtunk végre ugyanilyen manővert. (És itt a végén szeretnék elnézést kérni ezen hosszabb blogbejegyzés összecsapása miatt...)

2007/08/24

Fracture - Törés

Évivel az előzetest még az Ocean's 13 előtt láttuk, és akkor asszonypajtásom megjegyezte, hogy ezt a filmet megnézné. Megmondom őszintén, én egy picit tartottam tőle, hogy unalmas és elnyújtott lesz. Ezt az érzést szintén erősítete benne amikor megláttam, hogy 112 perc. A film első néhány perce szintén azt sugalta, hogy ez a a film lesz, amit inkább egy kicsit meg kellett volna vágni. Aztán szerencsére kellemesen csalódtam...

A rendezőnek végig sikerült fenntartania a figyelmet, és igazából nem nagyon volt olyan rész, ahol kiestem volna a film nézéséből, és azon vettem volna észre magamat, hogy azon töprengek éppen, hogy most mi az ami, untat a filmben.

Sir Anthony Hopkinsra úgy tűnik, hogy végleg ráragadt Hannibal Lecter alakja, mert most is szinte azt lehet érezni, és hogy ez a mérnök valójában az előbb említett személy egy "butított", kevésbé véres változata. Mivel a felesége megcsalta egy rendőr-nyomozóval, ezért egy nagyon átgondolt gyilkossági terv keretében halálos lövést ad le a nőre. A tett helyszínére, természetesen, a másik férfi érkezik... Tökéletes a kelepce. Innentől fogva a történetbe belekeveredik egy fiatal, feltörekvő ügyvéd, aki próbálja végleges rács mögé jutattni a bűnös mérnököt...

Utólag elgondolkodva a filmen olyan, mintha egy valamivel feszítettebb figyelmet igénylő Columbo-t néznénk. Igazából nem is tudom, hogy miért mozira csinálták, de az tény, hogy Sir Anthony Hopkins-szal akkor is el lehet adni egy filmet, ha a többi szereplő teljesen ismeretlen. Tehát, aki szereti az ügyvédes-nyomozós-picit gondolkodtatós filmeket az nyugodtan nézze meg, de nem feltétlenül moziban.

Christopher Paolini - Eldest

Korábban a kiváncsiság odáig vezérelt, hogy elolvastam a média által igencsak felkapott fiatal író Eragon című művét. Aki csak a filmet látta az ne ítélkezzen, mert igazából sokkal kevesebb köze van a mozgógépes alkotásnak az eredeti, papírra vetett tartalomtól, mint a Harry Potterek esetében (leszámítva annak az első részét). Mivel az első részt is angolul olvastam el, ezért a második részt is az író anyanyelvén akartam magamba szippantani.

Annyit kell tudni a szerzőről, hogy valamikor 15 éves korában kezde el írni a regényt, és még nem volt 20, mire befejezte. Ezért is kapott nagy sajtóhátszelet, majd mozifilmet a dolog. Aki esetleg nem ismerné az előző részt, annak elmondom, hogy a srác megpróbálta ötvözni a dolgokat a Csillagok háborújából, A gyűrűk urából, a Harry Potter történetekből és más fantasy szerzők irományaiból. Azt kell, hogy mondjam nem is sikerült olyan rosszul... Ennek ellenére a filmet valami csapnivalóan elrontották.

Az első részben megismerhettük az egyszerű parasztfiút, akit a nagybátyja nevel. A szüleiről nem tudunk meg szinte semmit. Aztán hozzájut egy érdekes kő, amiről kiderül, hogy valójában egy tojás, amiből majd ki fog kelni a sárkánya. A későbbiek során Eragonnak lesz saját tanítója (aki valaha szintén sárkánylovas volt), szerelme (aki egy elf) és szerez új barátokat. Igazából a történet nagyon jól kitalálható előre, és gyakran az olvasás közben ébredünk rá, hogy már 20 oldallal fejjel előrébb vagyunk.

Igazából most a második részről kellene valamit írnom úgy, hogy túl sokat nem árulok el annak tartalmáról. Az első részhez hasonlóan ennek is viszonylag gazdag a nyelvezete, és voltak szavak, amelyeket utólag szótárból ki kellett keresnem. Valamint az író hasonlóval próbálkozik kicsiben, mint Tolkien, azaz saját elf, törpe és egyék fajok nyelvezetét akarja megalkotni. Emiatt néha a könyv végén található szótárakhoz kell lapozni.

A könyv azonnal ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt, és rögtön egy erőteljes nyitánnyal. Ezt követően egy kicsit leül a történet, mert Eragon az elfekhez utazik, hogy igazi sárkánylovássá képezzék. Teljesen jól látható a párhuzam a Csillagok háborújával, szinte érezzük, hogy magával Yodával fog hősünk találkozni. A könyv elég sokat foglalkozik ezzel a résszel, ami egy kicsit megfogja a történet lendületét. Közben van még másik két szál is, amelyikből egyik Eragon unokafivérének, Rorannak a viszontagságait mutatja be. Szerencsére a végére felpörögnek az események, lesz harc, csata, küzdelem, és megtudjuk azt is, hogy miért Elsőszülött a könyv címe. Akiknek tetszett az első könyv, az nyugodtan a kezébe veheti a folytatást is, mert bár általában majdnem minden kitalálható a fantasyn edzett olvasóknak, azért van egy-két meglepetés a fiatal író tarsolyában.

2007/08/23

Magyarország - Olaszország 3-1

Egyszerűen kötelező érvényűnek tartom az olaszok tegnapi megalázásról a videót beszúrni. Jól megmutattuk ezeknek a futbalgyilkosoknak, hogy nagy mellénnyel nem lehet senki ellen sem kiállni. Amúgy ezen mérkőzéstől eltekintve is rejtélynek tartom, hogy mikor nyert ez az olasz csapat tavaly világbajnokságot.

2007/08/22

Egy videó a valaha volt legnagyobb F1-es bajnokról

Azt hiszem, hogy itt a blogomban még nem említettem, hogy kit tartok a legnagyobb F1-es pilótának. A mellékelt videóból ez is kiderül. Az már csak külön növeli az élvezeti értéket, hogy a klipp alatt a "Lange - Follow me" című zseniális nótája szól.

2007/08/20

A festés célegyenese

Jó, hogy már túlvagyunk az előző héten. A hét első napjaiban, munka után csak a barkácsáruházakat jártuk. Komolyan mondom, hogy egy életre elegem van belőlük, és ha végzünk a lakásfelújítással, akkor egy pár évig biztos, hogy nem akarom őket látogatni. A hét első napjai ezen kívül a diszlécek felragasztásával telt. Ez azt jelentette, hogy este 8 órától éjfélig vagy 1 óráig. Ezt kétszer eljátszottuk...

Csütörtök este végül nekiláttunk magának a festésnek. Viszonylag gyorsan felkentük a fehér festéket az egész falra. Évi azt saccolta, hogy olyan 4 óra lesz, de szerencsére nagyjából csak olyan 2 óra munkát jelentett. Nagyban megkönnyítette a munkát, hogy nem voltak csövek, és kanyarulatok, csak sima falfelületek.

Péntek délután/este volt egy újabb fehérfestékes kör a plafonon, majd ezt követően sárgával körbekentük az oldalsó falakat is. Viszonylag ez is egész jól sikerült, így elmondjhatjuk, hogy készen vagyunk a nagyszoba festésével. Várhatóan a jövő hétvégén jön a parketta felcsiszolása, javítása és újralakkozása. Az is szép baleset lesz majd...

Pénteken volt még egy újabb hadműveletem, mert Évi apjának testvérének fiának gépét kellett egy kicsit rendberakni. Valami álnok vírus megszállta és azt kellett lepucolni. Hajnali kettőre sikerült is vele végezni. Közben pedig laptopon lefordítottam a Knights of Prosperity 5. részét is, csak hogy közben én is csináljak valamit.

Szombaton takarítgattunk, felszerelgettem a lámpákat (már csak a konyhában van az eredetileg ott maradt plafonról lóg izzó, búra nélkül), felraktunk a nappaliba egy függönykarnist, vettünk rá függönyt, majd azt is feltettük.

Aztán vasárnap úgy döntöttünk, hogy elmegyünk strandra. Azért nem írok erről külön, mert újra a Palatinus strandot választottuk. Az egyedüli felháborodást az váltotta ki, hogy a nem annyira meleg idő miatt nem ment ki az újságos stand, valamint nem lehetett kürtőskalácsot kapni.

A mozgós babu

Tegnap este már nekem is sikerült azt tapasztalnom, amit már Évi is érez egy ideje. Igaz, hogy eddig még csak belülről érezte, ha a babu rugdalt, de tegnap már sikerült kivülről is érzékelnünk. Aranyos lehet, ahogy a kicsi csak úgy rúgkapál... :)

2007/08/17

Robot Chicken - Star Wars Special

Azt hiszem, hogy ezt minden Csillagok háborúja pótolnia kell, ha eddig még nem látta volna.






Ezek után lehet, hogy Robicsirke rajongó leszek én is.

2007/08/15

Eurosport 2

Ez főleg saját magamnak emlékeztető, de mindazok számára hasznos lehet, akik Premier League-t szeretnének nézni az Eurosport 2-n, de valamiért nem tehetik meg:
mms://a1729.l2168647534.c21686.g.lm.akamaistream.net/D/1729/21686/v0001/reflector:32105
Ne lepődjön meg senki, hogy más hang megy alatta. Nézni azért még lehet. :)

Újra babunézőben

Hogy a héten legyen egy kis örömünk is, a mai napon megnézhettük újra ultrahangon a babut. Sajnos újabb képet nem kaptunk, és annyira nem is voltunk pofátlanok, hogy kérjünk. Az ultrahang tanúsága szerint úgy tűnik, hogy a babunak mindene megvan, és a dokibácsi sejtése szerint még egy kis kukkancsa is van... Én ezt azért még nem tartom teljesen készpénznek, de majd meglátjuk.

A babu amúgy elég aktív volt, és mozgott végig a kis kezeivel és lábaival. A dokibácsi szerint olyan 300gramm lehet a súlya, de a teljes magasságáról nem mondott semmit.

2007/08/13

Zeneajánló

Még az is lehet, hogy majd rovatot csinálok ebből. Gondoltam, hogy megosztom kedves olvasóimmal, hogy milyen zenékes érdemes igazán meghallgatni. Most éppen néhány friss (maximum néhány hónapos) muzsikát szeretnék ajánlani.

The Blizzard - Kalopsia
Markus Schulz feat. Andy Moor - Daydream
Above & Beyond Pres Tranquility Base - Oceanic

Kellően kellemes muzsikák, ha valaki egyszerűen csak pihenni szeretne. Blogírás közben egész kellemes hangulatot adnak. Azt hiszem, ha tehetem, akkor holnap is ASOT 312-t fogok hallgatni a munkahelyemen.

Angol bajnokság az Eurosport2-n

Talán már a csapból is ez folyik, hogy az angol bajnokik közvetítési jogát "elcsente" az Eurosport2 a Sport1/Sport2 adóktól. Nagyon úgy tűnik, hogy a premier sportadóként kezdő csatornák nagyot fognak bukni a nagyobb sportesemények elvesztése miatt. A nyár abbéli reménykedéssel telt el, hogy talán sikerül az Antenna Hungáriának megszerezni a csatornát a csomagjába. És igen, ott vannak az Antenna Digital palettáján!

A hétvégi festés közben csak fél füllel és nem tudom, hogy hányadszemmel követtem, egy vékony nylontakarón keresztül az egyik legnívósabb focibajnokság mérkőzéseit. Azt nem tudom, hogy mennyire gondolták Vitray Tamás leigazolását, de a közvetítése elég kritikán alulira sikerült. Valahogy nem sikerült feltüzelnie magát, és nem sok érzelmet adott ki magából. Szerencsére a közvetítését a hétvége 6 meccse közül csak egyszer "élvezhettük..."

Az Eurosport2 még azért is jó, mert többek között ezen az adón lehet végigkövetni a Champcar és a GP2 sorozat versenyeit. Azt hiszem, hogy szépet zsákolt az Antenna Digital! (Nesze, egy újabb reklám... ők kisorsolhatnának nekem, hogy 1 évig ingyen nézhessem az összes műsorukat.)

Egy újabb gyorsan eltelt hosszú hét

A munkás hétköznapok itthon kevesebb, apróbb munkákkal folytatódtak, mígnem szombaton teljes mellszélességgel nekiugrottunk a nappali festési munkálatainak. Elöljáróban annyit, hogy nem gondoltam előztesen, hogy ennyi munka lesz vele, mint amennyi, mert viszonylag normálisnak tűntek falak. Az egyedüli nehézség először abban mutatkozott, hogy ott van a legnagyobb festeni való falfelület... talán összesen annyi, mint az eddig festett két szoba és előszoba összesen.

Aztán jött a feketeleves. A régi festék az első kapirgálások során nagyon könnyen megadta magát, és úgy döntött, hogy ő inkább enged a spakli erőszakos előrenyomulásának és megadja magát. Rengeteg javított részt találtunk a falon, ami azt bizonyítja, hogy a lakást elhagyó hős, bátor, szovjet katonák nem éppen a legvidámabb körülmények között hagyták el korábbi fészküket. Olyanok voltak a falak, mintha szándékosan lettek volna megrongálva... Ehhez képest saját korábbi, falvésési munkálataink csak apróbb munkát jelentettek. Pedig volt egy igen csúnya szétvésett falrész, közvetlen az ajtó felett.

/Nem ide tartozik, de gyorsan beszúrom, hogy blogírás közben Armin van Buuren - A State Of Trance 312-t hallgatok (felvételről), és most éppen a The Blizzard - Kalopsia száma szól. Gyönyörű egy muzsika.../

Vissza munkához... Szóval szombat, a nagy munka első napja. A reggeli bútortologatást követően irány a Praktiker, néhány fontos alkotóelem beszerzéséhez. Ezt követően elmentünk a közelben lévő Media Marktba is, hogy akciós, 19Ft-os fotókat hivassunk elő a tavalyi, svájci nászutunkról. Ezt követően pedig irány az Obi... ugyanis a festékeket saját tapasztalatunk szerint ott érdemesebb megvenni.

Itthon a fóliázást és a fallemosást követően nekiálltunk vakargatni a falat... Erről már beszámoltam, hogy nem volt kis munka. Este még gyorsan legletteltem a falat, hogy másnapra megszáradjon, és tudjuk csiszolni. Sajnos, a sok hiba miatt elfogyott a glett... Évi másnap reggel az Obiba sietett (mivel a Praktiker nincsen nyitva 9 előtt), és vett poralakú glettanyagot. Erről sajnos kiderült, hogy fostalicska, mert igazából csak géppel lehetne lecsiszolni, miután megköt... A rengeteg szentségelést követően vasárnap estére éppen sikerült lecsiszolni minden felületet. Évi szokásos maximalizmusa szerint, még lenne mit csinálni... azonban nekem már semmi kedvem és energiám nincsen rá. A kemény munkát követően még azért az ablak fölé gyorsan felragasztottunk egy díszlecet, mivel az ablakcserét követően olyan szépen nem sikerült megcsinálnom a sarokrészt. Hiába... én már csak ilyen építési antitálentum vagyok.

A hétvégi munkát követő fáradtság szerintem az egész hétfői napomon érződött. Örültem, hogy nem aludtam el hazafelé a kocsival. Még szerencse, hogy közben meg kellett állnom az Obiban (aki már a marha sok ingyen reklámért adhatna valamit... mondjuk alaplapot és processzort), hogy vegyek néhány díszlecet és ragasztót, amivel a szobát akarjuk majd körberagasztani.

Még szerencse, hogy a blogírás nem vesz ki túl nagy energiát, mert csak az ujjaimat kell mozgatnom a betűk bevitelére. Most pedig jön egy következő bejegyzés, vagy folytatom a The Knights of Prosperity sorozat 5. részének, be nem fejezett fordítását...

2007/08/07

Alonso és Hamilton

Kaptam ma egy jó kis youtube linket Adritól. Érdemes megnézni, különösen a hétvégén történt események tükrében.

The Lost Room - Az elveszett szoba

Újabb, több részből álló sorozat nézésének (még) nem akartam nekivágni, de mivel marcangolt a sorozatnézés utáni vágy, ezért úgy döntöttem, hogy a címben említett, 3 részes, azaz 3 estés minisorozatot fogom elkezdeni.

Szombaton néztük meg az első részt Évivel, és a közel terv szerinti haladásnak köszönhetően sikerült is tegnap este végezni a harmadikkal is. A minisorozatot az SciFi Channel készítette, így azt hiszem, hogy nem okoz az sem meglepetést, hogy a témája sci-fi. Mivel nem tölt ki egy teljes évadot, ezért a készítők úgy döntöttek, hogy viszonylag zárt befejezésse legyen a filmnek, de tárva marad még az ajtó arra az esetre is, ha esetleg úgy látnák, hogy egy egész évados, 12-24 részes sorozatfolyamra is igény adódik. A 3 rész megnézése után nem volt hiányérzetem, és nem éreztem úgy, hogy "azonnal ide egy teljes évaddal". Persze ez nem jelenti azt, hogy ne nézném, ha lenne...

A sorozat nagyon jól eltalált, hangulatos felvezető zenét kapott, ami ugyan nem olyan jó, mint a 4400-é, de egész jó lett. A cselekmény nagyon szépen építekezik, és az első rész első felében szépen megtudjuk, hogy nagyjából miről is fog szólni a történet.

Egy nyomozó kap egy érdekes körülmények között bekövetkező gyilkossági ügyet, amely kapcsán kapcsolatba lép néhény különleges képességgel bíró tárggyal. Mivel a főhős birtokába kerül a kulcs, ezért azonnal a tárgyakat gyűjtők céltáblájává válik. Ugyanis ezen tárgy, az egyik legfontosabb mind közül. A bonyodalmak közepette kislányát elrabolják, majd az elveszett szoba képességének köszönhetően el tűnik a való világból. A minisorozat ezen a cselekményszálon fut végig, azaz a kislány visszaszerzésén.

Ezt a sorozatot is bátran tudom olyanoknak ajánlani, akiknek tetszett a Hősök, a 4400, vagy a X-akták sorozatok egyike. És aki nem tudná, a sorozat hamarosan megtekinthető lesz a TV2-n is...

2007/08/06

Ocean's 13

Mint az előző bejegyzésemben említettem a múlt héten ezt a filmet tekintettük meg a moziban (Évi, Andy, Panyi, + a srácok barátnői). Valamiért abban a tudatban voltam, hogy most van a moziünnep, de úgy tűnik, hogy mégsem volt igazam, és rosszul tudtam.

A Portálos srácokkal úgy döntöttünk, hogy a szőrős őselefántról elnevezett nagy plázában az Ocean's 13 c. filmet fogjuk megnézni. Nem tudom, hogy miért kell ilyen idióta címet adni filmnek. Az rendben, hogy folytatás, de egyszerűbb lett volna 1-2-3-stb. sorszámozást használni.

A film maga elég átlagosra sikerült. Sztárokban nem volt hiány, de hogy ez adja el a filmet, az elég szomorú. George Clooney és Brad Pitt párbeszédei elég idiótára sikerültek, és alig lehet belőlük valamit megérteni. A moziban a felirat sem volt teljesen a helyzet magaslatán az első néhány mondatot illetően. Később meg nem lehetett annyira figyelni, mert nagyon pörögtek az események... talán túlságosan is. A készítők voltak olyan ügyesek, hogy volt egy ilyen mikrofejű néger fickó, és akkor gondolták a film hangulatát is ehhez igazítják, és csinálnak egy retro hangulatot árasztó filmet.

Az első órában nagyon kellett figyelni, hogy az információk zuhatagában mi történik. Aki nem látta az előző részek egyikét az nagyon vakarhatta a fejét, hogy mi történik éppen. Szerencsére a film második fele kisimult, és igencsak élvezetes perceket okozott, különösebb meglepetések nélkül. Aki szerette az első részt, és végigszenvedte a másodikat, az ezt a részt sem mulassza el!

Fárasztó hét

Nem szándékoztam a blogomban a munkáról írni, de most mégis egy picit ki kell rá térnem, mert megadta az egész hét alaphangulatát. Mivel a cég új tulajdonosánák másképpen kell a havi zárás és riportot megcsinálni, ezért az előző hét elég sűrűre sikerült. Mindig olyan jóleső érzés volt, amikor hazatérve leülhettem a székbe, vagy bedőlhettem az ágyba.

Az igazsághoz ugyan hozzátartozik az is, hogy szerdán találkoztam a Portálos haverokkal, valamint utána elmentünk Évivel valamint Andy, Panyi és az ő oldalbordáikkal moziba az Ocean's 13 c. filmre (ami nem a Péntek 13, hanem az Ocean's 12 folytatása). Péntek este pedig elmentünk Adrival F1-es pilótákra vadászni a városban.

Ez utóbbival mondhatni részsikert arattunk. A Hugo Boss előtt várakoztunk, mert ott lehetett sejteni tutira pilótákat (sajna csak a McLaren érdekeltségűeket, hiszen a cég csak őket támogatja). Adri egy darabig toporgott az épület előtt, majd ügyesen sikerült becsúsznia a meghívott vendégek közé. Az esemény végén sikerült 2 aláírást is szerezni a kétszeres világbajnok Alonso-tól. Hamiltont sokkal jobban kedvelem (míg talán Alonsot egyáltalán nem), de sajnos tőle nem sikerült autogrammot szerezni, mivel nem jelent ezen protokoll eseményen. Amúgy érdekes dolog ez... Az utcát egy idő után lezárták, mert a hotelből át kellett menni a ruhaszalonba valahogy a sztárnak. Rácsokkal és biztonsági őrökkel volt körülvéve... Komolyan mondom, hogy szerencsétlen versenyzők olyanok, mint a bazári majom, és ezt nem is irigylem tőlük.

Aznap este elmentünk a Tom George nevű étterembe, ahol tavaly nagyon jót vacsoráztunk Kimi Raikonnen (ő közvetlenül mögöttem ült), Ralf Schumacher, és a Ferrari főbb embereinek társaságában, ezért úgy döntöttünk, hogy idén is odamegyünk. Tutira sikerült belenyúlnunk a legrosszabb kajákba, és még egy zsák pénzt is kidobtunk az ablakon. Azt hiszem, hogy jövőre nem oda fogunk menni. Amúgy Jean Todt megint ott vacsorázott, és később megjelent Flavio Briatore és Berni Ecclestone is. Azt hiszem, hogy le kellett volna beszélnem őket, hogy ne ott kajáljanak, mert nem járnak vele valami jól...

Ilyen hét mellett nem haladtunk előre a lakással. De azt hiszem, hogy egy kis pihenést csak megérdemeltem az egész hetes roham után. Bár ez sem volt elég... De talán majd egyszer kipihenem magam...

2007/08/02

Die Hard 4.0

Bruce Willis visszatért John McClane szerepében. Bár látszik rajta, hogy mennyire öreg, de azért még bírja a strapát. Egy kicsit idegennek tűnt számomra ez a rész a korábbiakhoz képest, de sikerült hoznia a jelenleg moziban is megnézhető filmek színvonalát, sőt talán még túl is szárnyalja azokat. Kaptunk egy nagyon jó akciófilmet, ahol folyamatos a pörgés, sohasincs megállás, vagy üresjárat, de ugyanakkor már-már túlzott mértékben sok volt a komikus jelenet.

A történetről röviden. John barátunk erénycsöszként védi lányát, akit az aktuális pasija erősen próbál szekszuálisan zaklatni. Közben néhány csúcs-hekker halálát leli a del gomb lenyomása közben. John feladatául kapja, hogy az egyik még élő számítógépmágust szállítsa be kihallgatásra. Innentől indul be a történet, mert képtelenebbnél-képtelenebb összetűzések, fegyverpárbajok, autós-helikopteres üldözések veszik kezdetüket. Többet inkább nem árulok el a történetet illetően, de mindenkinek bátran merem ajánlani, akik szeretik az akciókkal telített filmeket. Eddig úgy néz ki, hogy ez az év akciófilmje!

A növényektől való megszabadulás története

Aki járt nálunk az láthatta, hogy volt két hatalmas növényünk a nappaliban, melyek az állandó napfény hatására hatalmas, lapulevélszerű leveleket növesztettek. Mivel korábban egy napvédettebb helyen volt, ezért nem fejlődött olyan vastag szára, mint az utóbbi időben, úgyhogy elég nehéz feladatot jelentett egy idő után az egyenesbe állítása. Neki volt támasztva az ablaknak, és több építésből visszamaradt fadarabbal próbáltuk valahogy beállítani. Szerencsétlen pedig folyton csak nőtt és nőtt, és el akart dőlni.

Mivel már elég kényelmetlen volt, és már szinte az erkélyajtót sem lehetett normálisan kinyitni, ezért ideje volt megszabadulni tőle. Több hetes-hónapos ajánlgatás után végre találtunk nekik helyet, jobban mondva Évi. Neki is láttunk szombaton a lecipelésének és autóba való berakásának, ami nem volt kis feladat nézve a növények méreteit. Már a másodikat cipeltem lefele, amikor megállított az egyik alattunk lévő lakó, és kérdezte, hogy mit csinálunk. Tájékoztattuk a helyzetről, és akkor közölte, ha nem jelent problémát, akkor inkább adjuk oda neki. Így megúsztunk egy bonyolult szállítást, és végre jó helyet találtunk szerencsétlen növénynek... ami még véletlenül sem virág, mivel nincsen, nem volt és nem is lesz virága.