Pontsaláta

Bizonyára mással is előfordult már, hogy az elsődlegesen kiválasztott termékek nem voltak elégségesek az ingyenes szállítási feltételhez, ami miatt még valamit be kellett rakni webshopos kosárba. Egy ilyen vásárlás eredménye lett a Pontsaláta beszerzése is.

A Reflexshop (már megint ők?) által magyarul is kiadott játék ugyanakkor nem volt teljesen ismeretlen számomra. Még a magyar megjelenése előtt lehetett róla elismerő szavakat olvasni, vagy számos youtubertől dicséreteket hallgatni. Az előzetes következtetésem az volt a játék kapcsán, hogy ez nem egy rossz játék, nem lehet vele mellélőni.

Mi lapul a dobozban?

A nem túl hosszú és egyszerű szabálykönyvön túl csupán 108 darab kártya van a két részre választott inzertben. Úgy gondolom, hogy a játék simán elférhetett volna a szokásos kétpaklis kártyajáték dobozában (Solo, Uno, Keltis kártyajáték, Babszüret, stb.), de így magasabb áron lehet értékesíteni és persze akár kártyavédőzve is vissza lehet tenni a kártyákat. Én személy szerint jobban örültem volna egy kisebb doboznak, főleg mivel a játék esetében feleslegesnek tartom a kártyavédőzést. Ugyanis, ha tényleg rongyosra játsszuk a paklit, akkor nem túl fájdalmas újra megvásárolni.

A játék célja

Ez sincs túlbonyolítva. A játék végi pontozásnál neked legyen a legtöbb pontod.

A játékmenet

Első lépés a pakli összeállítása. Fontos, hogy játékosonként minden színből 3 kártya legyen. Ez 2 fő esetén 2x6x3=36 db, 6 fő esetén 6*6*3=108 db lapot jelent. Az így kapott paklit tudományosan egyenlően vagy érzésre, nagyjából 3 külön kupacba pakoljuk. A kártyák egyik oldalán egy pontozási szabály (a sarokokban jelezve, hogy a túloldalt milyen zöldség van), a másik oldalt pedig a zöldség-oldal található. A korábban megalkotott három paklit úgy helyezzük az asztal közepére, hogy a szabályokkal felfelé nézzenek. Ezt követően minden kupacról fordítsunk fel 2-2 lapot az adott paklik alá.

A kezdőjátékossal kezdve, sorban haladva mindenki egy kötelező akciót hajt végre a körében. Ez lehet egyetlen pontozó szabálykártya elvétele és magunk elé helyezése, vagy két darab zöldségkártya elvétele. Utóbbi lehetőség esetén a húzott lapokat pótoljuk a hozzátartozó paklikból. Ha egy pakli elfogyna, akkor a meglévőket úgy osszuk szét, hogy mindig 3 pakli legyen. Ha az összes lap elhúzásra került, akkor a játék véget ért és jöhet a pontozás.

A két fő akción túl még lehetőség van egy korábban húzott szabálykártya átforgatása a zöldség oldalára. Ugyanakkor ezt az ellenkező irányban nem lehet megtenni!.

A pontozás során minden szabályt végig kell pontozni, ami azt jelenti, hogy egy zöldségkártya minden szabály esetében figyelembe vételre kerül. Fontos, hogy csak a saját magunk előtt lévő szabályok alapján kapunk pontot, viszont többségi feltétel (pl. nálunk legyen a legtöbb paradicsom) esetében meg kell nézni, hogy játékostársaknál mennyi van az adott laptípusból.

Ha minden játékos minden szabálya pontozásra került, akkor a legtöbb ponttal rendelkező nyeri a játékot. 

A vélemény

Gondolom a szabályismertetésből kiderült, hogy egy meglehetősen egyszerű, családi kártyajátékról van szó. Nagyon jól működik minden játékosszám mellett, játsszuk csak ketten, vagy a maximális 6 fővel. Igyekszem most is összeszedni a számomra negatív és pozitív dolgokat, de megjegyezném, hogy összességében nagyon elégedett vagyok a játékkal és egyáltalán nem értem, hogy a Reflexshop miért nem nevezte Magyar Társasjátékdíjra. Úgy gondolom, hogy legalább a legutolsó szűrt körbe is eljuthatott volna. A kihagyott ziccer miatt egy kicsit virtuálisan megvesszőzném a Reflexshopot.

Kezdem a felsorolást a számomra negatív dolgokkal:
- Nekem a kisebb doboz jobb lett volna. Megértem, hogy van, akik szeretnek kártyavédőzni és számukra tényleg kellemesebb ez a dobozméret. De még így is könnyen szállítható.
- Nem túl tematikus. Zöldségek helyett bármi is lehetett volna.
- Minden játék elején össze kell állítani a paklikat. Ugyan semmi nem tiltja, hogy ugyanazon paklival játszunk többet egymás után, de szerintem többen vagyunk, akik szeretik, ha változatosabban jönnek a pontozószabályok. Kis túlzással a pakliösszeállítós előkészület és a végső pontozás végrehajtása tovább tart, mint maga a játékmenet.
- A játék végi pontozás nagy matekozás. Ráadásul hajlamos vagyok az egyszer már lepontozott kártyákat eltenni, majd rádöbbenni, hogy egy másik pontozás során rádöbbenni, hogy ott is figyelembe kellene venni a lapokat. Ráadásul vannak olyan szabályok is, ahol a másnál lévő lapok is számíthatnak. Ha már nagyobb a doboz, akkor egy pontozófüzet igazán beleférhetett volna.

Lássuk a pozitívumokat:
+ A szabályok nem bonyolultak, itt tényleg játszhat egy unoka a nagymamával, vagy alkalmi játékos egy gémerrel.
+ A játék nagyon gyors és gördülékeny. Játszható bemelegítő, levezető játéknak, vagy akár ebédszünet alatt is.
+ Nincsen holtidő. Nem ragad be egy játékos sem a gondolkozás-csapdába.
+ Nem túl drága. Az "ár / lejátszott parti" mutató egész kedvező értéket hoz ki a játék életútjában.

Még egy apró kiegészítés. Ugyan játékszabály nem túl szigorúan, de úgy írja, hogy miután elhúztunk 2 zöldséglapot a "piacról" utána kell pótolni a hozzárendelt pakliból. Mi már játszottuk úgy a játékot, hogy elhúztunk egy zöldséget, azt pótoltuk a felette lévő pakliból, majd elhúztuk második lapként az újonnan megjelent zöldséget. Ez egy picit változtat a taktikán, úgyhogy javasolt a játék előtt megvitatni, hogy ezt szabad-e így csinálni vagy sem.

Úgy gondolom, hogy a játék tényleg megérdemelte a különféle díjakat és dícséreteket. Tényleg nem volt hiba beszerezni ezt az árban is igazán elfogadható játékot.