Most is, mint néhány éve Adri jóvoltából sikerült kilátogatnom a Hungaroringre. Azonban idén vasárnapra, azaz a verseny napjára.
Már előzőleg kacérkodtam a gondolattal, hogy mi lenne, ha idén elmennék. A rendezők úgy döntöttek, hogy idén olcsó állójegyeket is értékesítenek, amikkel akár 10.000Ft-ért is meg lehetett nézni a futamot. Ennek kapcsán el kezdtem nézegetni a lehetőségeket, hol lehet lenni, hogyan lehet kijutni, esetleg, ha kocsival megyek, akkor hol lehet parkolni, stb. Aztán ment magamban a szokásos nyűglődés, hogy mi lesz, ha meleg lesz, mi lesz, ha esik az eső, és mi lesz, ha mi lesz ha... Végül úgy döntöttem, hogy nem veszek jegyek.
Erre a múlt héten Adri jelezte, hogy lenne neki jegye a pénteki napra, sőt lehet, hogy vasárnapra is. A pénteki nap több szempontból is nem volt jó. Egyrészt nem tudtam volna nagyon szabadságot kivenni arra a napra a sok meló miatt, másrészt a közlekedési lehetőségeim is sokkal szűkösebbek voltak. Ráadásul a gyerekek aznap délelőtt még Tihanyban voltak és onnan mentek aznap szüleimhez. Ezen felül a pénteki napok nem is annyira izgalmasak.
A péntekből nem lett semmi, azonban még aznap este jelezte Adri, hogy vasárnapra már tud nekem jegyet adni a Gold 5-ös szektorba. Ráadásul a verseny után Évit azzal a jeggyel el tudja kísérni a Bryan Adams koncertre. Volt egy pici agyalás, hogy akkor most mi is legyen, aztán végül bólintottam a lehetőségre és eldöntöttem, hogy idén élőben nézem a versenyt.
Ugyan nem volt minden teljesen gördülékeny, mivel a kocsival való utazás mellett döntöttem. Szombaton volt egy kis Rettegés Arkhamban társasjáték parti, majd azt követően egy kisebb vihar, ami még vasárnap reggel is hullatta a könnyeit. Ez engem is elszomorított... Mindenesetre a reggeli koránkelés mellett döntöttem, mivel olvastam, hogy később már nagyobb lehet a tömeg, nehezebben lehet parkolót találni, és amúgy is van pár előfutam (amikről buta módon előzetesen nem tájékozódtam).
Vasárnap reggel 6 órakor kipattantam az ágyból, majd irány a benzinkút tankolni, aztán a Tesco, hogy legyen esőkabátos védelmem az eső ellen. Kétezer pénzért találtam is nagy nehezen egyet, abban a reményben, hogy az egyenméret rám is jó lesz. Jó lett.
Az M3-ason viszonylag jó tempóban érkeztünk Mogyoródra, ahol már azért meglassult a haladás. A pálya körül igyekeztem parkolóhelyet találni, de sajnos elszalasztottam a Gratis (ingyenes) felirattal rendelkezőt, ezért 1500Ft-omba fájt az 5-ös kapu közelében lévő, védelem nélkül parkolóhely használata. Én túl sokat nem stresszeltem rajta, de ha belegondolunk, akkor igazán bele lehetne rakni a belépőjegy árába a parkolási díjakat.
Az 5-ös kapun való átjutás sem volt teljesen zökkenőmentes, mert a beengedők szerint nekem azon a kapun nem nagyon lett volna szabad bemennem, de ugyanakkor - a másfajta jeggyel rendelkező - Adri csak ott mehetett be. Azért beengedtek... Ezt követően jött a szemerkélő esőben egy kis dombról lefelé való csúszkálás, majd hegynek felfelé araszolás. Szerencsére ezeket esés nélkül megúsztuk és el tudtuk foglalni a helyünket. Ekkora már az eső is elállt, sőt annyira kisütött a nap, hogy kifejezetten rosszul éreztem magam az esőkabát alatt.
Pont időben érkeztünk, a GP3-as futam rajtjára. Sajnos azt kell mondanom, hogy ez volt a nap legizgalmasabb versenye, mivel a száradó pályán az esőgumiról szárazra váltó versenyzők elég sok izgalmat okoztak. Többek között ennek volt köszönhető, hogy a magyar pilóta a 14. rajthelyről végül a dobogó 3. helyére léphetett. Érdekes, izgalmas verseny volt, sok előzéssel, ami a későbbiekben elmaradt.
A GP2-es futamnál a rajt nyújtott valamennyi izgalmat, aztán a verseny szinte semmit. Ugyanez volt a helyzet a Porsche Szuperkupa esetében is. Pedig még jó helyen is ültem, közvelenül a boxkijárat végénél, a kanyar előtti 150-es táblánál, szemben egy kivetítővel. Érdekes volt összevetni a különböző típusú szériákban versenyző autók hangjait. Meglehetősen nagy volt a különbség hangban és hangerőben is, ami azért egy picit meglepett.
Aztán jött egy közel két órás "szünet". Közben a Formula 1-es versenyzők körbeparádéztak egy kamion platóján,
majd gyakorolták a rajtot a boxutcából kifelé jövet.
Ez után felsorakoztak a rajtrácson, majd indult a futam. Ami sajnos nem hozott túl sok izgalmat és nagyon kevés előzést. Azzal sem voltam túl boldog, hogy ezek többség Schumi követte el, mivel ezen a hétvégén kifejezett balszerencse sorozat áldozata lett. Fényképeket nem nagyon csináltam, mert a fényképezőgépet otthon hagytam, a telefont meg nem akartam lemeríteni túlságosan, és az amúgy sem csinált túl jó képeket.
A futam után mi is becsapódtunk a nagy tömegbe és araszoltunk vissza a fővárosba. Még pont időben érkeztünk a Bryan Adams koncert előtt, ahol Évi átvette tőlem a jegyet és Adrival mentek az Arénába. Elmondásuk szerint jól érezték magukat.
Én pedig hazaindultam tömegközlekedéssel, de voltam olyan szerencsétlen, hogy mindenféle esővédőt a kocsiban hagytam, ezért sikerült teljesen eláznom. Mindent összevetve azonban ez egy jó és érdekes tapasztalatokkal teli vasárnap volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése