King of Tokyo

forrás: www.boardgamegeek.com

Az elmúlt évek társasjátékos listáin előkelő helyet foglalt el a Richard Garfield (igen neki köszönhető a Magic: The Gathering játék is) tervezte King of Tokyo névre hallgató társasjáték. Néhány ismertető videó elültette a bogarat a fülembe, hogy bizony ez nekem kell. Tavaly év decemberében meg is rendeltem magamnak a játékot, rögtön az első kiegészítőjével együtt.

 

Gyorsan nagy kedvenc lett a barátok és család körében, a gyerekek pedig különösen élvezték a kockadobálást és a nagy pofozkodást. Karácsonytól január végéig több, mint 25 alkalommal került elő a játék.

 

 

Mi lapul a dobozban...

A játékszabályon túl a lényeg a 6 (+2) dobókocka, néhány kartonszörny, kartonból készült állapotjelzők, kör alakú kartonjelzők, egy kis zacskónyi zöld energiakocka, valamint egy pakli kártya.

 

Az alapötlet és a cél

A játékban egy kiválasztott szörnyet testesítünk, amelyekből mindegyik azonos életerővel és tulajdonságokkal bír, ezért a lényválasztás kizárólag szimpátia, illetve megmaradt választási lehetőségek alapján történik. A játék célja, mint a neve is mondja, hogy mi legyünk Tokió királyai. Ennek két módja van, vagy kiirtunk mindenki mást, vagy mindenki más előtt begyűjtjük a szükséges győzelmi pont mennyiséget.

 

Előkészítés

Kipakoljuk a dobozból a kockákat, a jelölőket, a szükséges szörnyeket talppal és állapotjelzővel együtt.  A kártyákat megkeverjük és belőlük hármat felfordítunk az asztal közepére. A kezdőjátékos megkapja 6db, fekete alapon zöld kockákat és indulhat is a játék.

 

forrás: www.boardgamegeek.com

A játémenet

Az éppen soron lévő játékos dob a 6 dobókockával. Amennyiben számára részben kedvező eredmény született, úgy kiveszi a neki tetsző kockákat és a többivel újra dobhat. A játékos a körében legfeljebb 3 alkalommal dobhat, és mindegyik dobása alkalmával annyi dobótestet választ ki, amennyit akar. Pl. az első dobáskor félretetteteket a harmadikban újra használhatja.

 

A kockák 6 oldalán a következő szimbólumok találhatóak: 1, 2, 3, szív, villám és mancs.

Ha a dobás eredménye három egyforma szám, akkor annyi győzelmi pontot (GYP) ér, amennyit a számok mutatnak (3db 1-es 1 GYP, 3db 2-es 2GYP, 3db 3-as 3GYP), az ezen felül dobott azonos számok +1 pontot érnek, így pl. ha csupa hármast dobunk, akkor az 3+1+1+1=6 győzelmi pontot ér.

A többi szimbólumból egy eredmény is hatást jelent. A villám esetén annyi energiakockát kapunk, amennyi villámot dobunk, mancs esetén annyi "pofont adhatunk", amennyit mancsot dobtunk és a szív esetén is annyi egységet gyógyulhatunk (normál esetben maximum a 10-es értékig), amennyi szívet dobtunk.

 

Az első játékos, aki mancsot dobot, automatikusan bekerül középre és kap egy győzelmi pontot. Ha a következő körét is bent kezdi, akkor újabb 2 GYP-t kap. Ha a játékos veszélyben érzi középen az életét, akkor kimenekülhet és az őt legutóbb támadó szörny kerül be középre (és kap 1 GYP-t). Fontos, hogy a Tokióban lévő szörny mindenkit támad, míg a Tokión kívüliek csak a Tokióban lévőt.

 

Jól hangzik, hogy belülről lehet kifelé pofozkodni? Nos, igen, de a dolognak van egy hátulütője is, mégpedig az, hogy hiába dobunk szíveket Tokióban, azokért ott semmit sem gyógyulhatunk. Szerencsére az összes többi kockadobás eredményét megkapjuk, legyen szó győzelmi pontokról vagy energiakockákat érő villámokról.

 

Az energiakockák jelentik a játék pénznemét. Körünkben bármikor vehetünk magunknak egy kártyalapot, a bal felső sarokban található értékért. Ehhez csak a megfelelő mennyiségű energiakockával kell rendelkeznünk. Ha egyik lap sem tetszik, akkor két energiakockáért cserébe az összes lapot lecserélhetjük újabb három lapra.

 

A húzott lapok valamilyen bónuszt adnak. Ezeket két csoportra bonthatjuk. Vannak olyan lapok, amelyek tartósan, a játék végig kifejtik a hatásukat és vannak olyanok, amelyeket el kell dobnunk, hogy valamilyen plusz haszonhoz jussunk. Kaphatunk újabb kockát, életerőt vagy akár győzelmi pontokat is. Azonban nem árt arra is figyelni, hogy egyes esetekben nem csak pozitív lehet a lapok hozama, hanem lehet valamennyi hátulütője is.

 

Végkövetkeztetés

Összességében a King of Tokyo egy remek, szórakoztató játék, családoknak és a könnyedebb játékokat kedvelő társaságoknak kifejezetten ajánlott. Ugyan a doboz szerint 2-6 játékos játszhatja, de én azt mondanám, hogy az optimális játékosszám 3-4 fő, de ketten is nagyon jól játszható. A több fő már nagyon megnyújtja a holtidőt, illetve ha kiesik valaki, akkor ő már csak a többiekért szurkolhat.

 

A téma és kockadobálás miatt akár már óvodáskorú gyermekekkel is játszhatjuk, de közben arra is nagyon figyeljünk, hogy a lapokon szereplő szövegeket mindig olvassuk fel nekik. A játék nyelvfüggőségét és esetlegleges értelmezési problémákat a kártyákon szereplő szövegek okozzák. A www.boardgamegeek.com társasjátékos oldal ide vonatkozó fórumaiban láthatjuk, hogy még anyanyelvű angolok számára sem tiszta minden szabály. Ez a "pici" problémát igyekszik részben orvosolni a magyar Delta Vision kiadó, aki idén tervezi a játékot magyar nyelven is megjelentetni. Tehát, aki az ismertetőm kapcsán kedvet kapott a játékhoz, még várjon egy picit a magyar megjelenésig.