2011/09/23

Mire jók a T-pontok?

Tegnap jártam a Campona T-pontjában, hogy a végére járjak a csomagmódosításaimnak. Persze, nem sikerült, de MOST MÉG nem erről lesz szó. Talán majd később megírom, mert eléggé gyűlik bennem az indulat.

Jöhet a jogos kérdés, hogy egyáltalán miért megyek be személyesen, amikor elvileg minden intézhető lenne interneten keresztül. Nos, ez a gyakorlatban nem teljesen így van. E-mailben nem lehet, bár visszajelzést jön valami személyre szabott üzenet, de nem történik semmi. A saját online ügyfélszolgálatuk pedig hol működik, hol pedig nem. Inkább nem... néhány hete nem fogadta el a felhasználóinév és jelszó párost, most pedig simán beengedett. De nem nagyon lehet csinálni, mert nem működik valami jól...

A lényeg, hogy éppen ott volt velem szemben egy ügyfélszolgálatos hölgy és nagyban azon foglaltoskodott, hogy végre a lakcímem normálisan legyen a rendszerben, ráadásul ne úgy, mintha két külön címen lenne szolgáltatásom. Ez egy két éve fennálló probléma. Nem tudták megoldani sem e-mailben, sem telefonon, sem korábban az ügyfélszolgálaton. Mindenki egymásra mutogatott. Most alapvetően nem ezt szerettem volna módosítani, de mivel az ügyintéző hölgy nagyon elkeserített a másik kérésem teljesítésében, ezért megpróbált legalább ebben segíteni. Ő maga nem tudta beállítani, hanem felhívott egy számot (lehet, hogy a telefonos ügyfélszolgálatot), ahol nagy nehezen intézkedtek. Ergo, nagyjából ott voltunk, mintha én hívtam volna a call centerüket, csak míg nekem nem nagyon akarták ezt megcsinálni, a saját kollégájuknak igen.

Közben a mellettem lévő ügyfél érdekes panaszt nyújtott be. Szó szerint idézem. "Jó napot! Beszart a távirányítóm." Az ügyintézője rezzenéstelen arccal válaszolta, hogy akkor hívja a 1412-t és ott panaszkodjon. Elköszöntek egymástól, majd az én ügyintéző megjegyezte, hogy volt egy stílusa az ügyfélnek. Nem tudom, hogy ezen mit kell panaszkodni, mikor részben ők is tehetnek, amiért ennyire feldúltak és idegesek, akiknek az ügyeket kell intézni. De amúgy nem értem, hogy ott van egy fizikai ügyfélszolgálat, ahol nem tudnak neki adni egy cseretávirányítót, vagy nem tudják megnézni, hogy nem csak az elem merült-e le.

Míg az én ügyintézöm "szorgoskodott", telefonált és hümmögött, valamint próbált nagyon okosan nézni a monitorjára mellettem újabb ügyfél érkezett. Próbálta viszonylag érzelemmentesen elmondani a bajait, de látszott, hogy eléggé bosszantja, amiért néhány hónap után meghibásodott a készüléke. Az ügyintézője elég lekezelően és fancsali képpel válaszolgatott, majd lassan igyekezett neki megoldani a gondjait. "Kapsz egy nem egy ugyanilyen kategóriás cseretelefont, aztán majd gyere vissza (B+), ha szólunk ".

Gondolom, hogy nekik is elegük lehet a sok hülye ügyfélből, mert persze nem mindenki lehet kifogástalan úriember és egyben zseni, de azt kell mondanom, hogy ők sem azok. Igazán igyekezhetnének, mert nyílik a bicska zsebben, és az ügyfél inkább átmegy egy másik szolgáltatóhoz, ahol kedvesen bánnak az emberrel... ha új ügyfél és venni akar valamit. Szigorúan csak akkor...

Nincsenek megjegyzések: