Nehéz úgy írni egy könyvről, hogy annak már előzőleg volt két másik része. Meg nem is tudom, hogy miképpen tudnék kedvet csinálni egy "sorozat" harmadik kötetéhez, mikor ahhoz nem árt ha olvastuk az előző két részt. Ha pedig ezt megtettük, akkor nem is nagyon kell ajánlás ehhez a részhez.
A könyv maga több, mint 800 oldalas. Szép, kis, vaskos olvasmány, ami jó súlyt nyomott a táskámbam, mikor dolgozni jártam. Szerencsére a mai trenddel ellentétben, amikor a vastag könyvek úgy születnek, hogy eleve vastagabb papírra vannak nyomtatva, széles margók mellett, a nagy lóbetűkkel ábrázolt karakterek, itt a papír sem túlságosan vastag, a margó sem túl széles, és a betűk is elég kicsik. Lett volna kiadó, aki a könyvet két vagy három kötetre darabolja, vagy csinál belőle egy 20cm vastag valamit.
Steven Erikson eme írása, borzasztó, jó, borzasztóan jó.
Borzasztó azért, mert olyan képsorokat vonultat fel, hogy az ember gyomra összeszűkül vagy éppen rosszul lesz. Nagyon durván tudja ábrázolni a brutális csatajelenetek, ahol az esztelen öldöklés gyakorlatilag egy mészárszék. Az ember még jobban ott érzi magát, mivel a malazák ellenfelei nem csupán a hódítás kedvéért ölnek. Korábban gondolkodtam, hogy bemásoljam-e az eddig olvasott legdurvább és borzasztó bekezdést, amit a fordító nagyon jól ültetett át magyar nyelvre.
Jó azért, mert az író nagyon jól ír. Bár az ember néha csak fogja a fejét, hogy most mi is történt, vagy hogy mi csaponghat a szerző (tébolyult?) fejében. Mit akar ezzel igazából kifejezni, vagy merre folytatódhat még a dolog.
És végül borzasztóan jó... mert csak.
A történet ott folytatódik, ahol az első(!) kötet abbamaradt. Ugye a Tremorlor kapujában egy másik földrészen folytak a kalandok, és a történések. Igazából azonban néhány dolgot a harmadik rész magyaráz meg, amit a második részben nem érthettünk. Bonyolult egy gondolkodása van Eriksonnak... A jég emlékezetében a malazák szövetségre lépnek a tiste andikkal, hogy egy nagy közös ellenségget meg tudjanak állítani. Nagyon érdekesen alakulnak az emberi és élőholti sorsok. Egész meglepő dolgok történnek. Aki az előző két köteteten átrágta magát, az mindenképpen folytassa. Közben, a héten megtudtam, hogy az ötödik kötet, az Éjsötét áradat is megjelent magyar nyelven.
A malazai bukottak regéjéről bővebben a itt lehet ismeretet szerezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése