Nyárbúcsúztató játék a Gémklubban

Egy kicsit megcsúsztam a bejegyzések írásával a munka, egy SAP konferencia és egy 3 napos Excel makró oktatás miatt. Arról nem is beszélve, hogy mostantól teljes erővel dübörög a bölcsőde, az óvoda és az iskola. Ezt a hármat használtuk ki egy szerdai nap Évivel, mikor is a gyermekeink az előbb említett intézményekben voltak éppen és nem velünk.

Előzetesen én nagyon a Terra Mysticával szerettem volna játszani, de előző nap elolvastam a szabályt, valamint egy kicsit utána olvastam a várható játékidőnek is, és ezért inkább úgy döntöttem, hogy nem kockáztatok be egy esetleges 3 órás kezdőjátékot. Pár perces vajúdást követően a magyar nyelven is kiadott Evolúcióra esett a választásom. Annyi jót hallottam róla, ráadásul több forrásból, hogy egy idő után éreztem ez nem az én játékom lesz, de azért adtam neki egy lehetőséget.

A táplálék

Így néz ki egy faj

A játékban fajokat kell létrehoznunk a húzott kártyákból. Egy lap egy tulajdonságot jelöl és ebből maximum 3 tartozhat egy fajhoz, így akár lehet egy fára mászni tudó, ragadozó zsírdisznónk, vagy páncélos dögevő falkánk. A cél, hogy olyan méretűre növeljük populációnkat, amit még el tudunk látni élelemmel, ugyanis az elfogyasztott kaja adja győzelmi pontjaink legnagyobb százalékát.

Nő a populáció, de vajon lesz-e elég kaja

A kör elején bedobunk fejjel lefelé egy lapot, ami az elfogyasztható kaját jelöli, ezt követően mindenki létrehozhat új fajt, egy korábbi képességét módosíthatja, növelheti a populációját, vagy növelheti mutánsa méretét. Ezeket megpróbálhatjuk okosan tervezni, de ellenfeleink csúnyán keresztülhúzhatják számításainkat. Én elég magasra terveztem egyik fajom populációját, de az asszony csúnyán kipusztította majdnem az egészet, egy megfelelő negatív lapos kaja lappal.

A játék nem rossz, a feleségemnek is tetszett, de engem valahogy nem fogott meg. A lapok nagyon érdekes állatkombinációkat rejthetnek magukban, az is lehet egy stratégia, hogy "leragadozzuk" az ellenfelet és persze az is bebástyázhatja magát megfelelő védelemmel. Lehet, hogy kicsit másmilyen lenne több fővel, de nem hiszem, hogy sokat javítana a megítélésemen.

Ezt követően a Roll for the Galaxy-t vettem le a polcról. A kártyás verzióját mindketten nagyon szeretjük, és még mindig az egyik kedvencünk. Ezért gondoltam, hogy a dobókockás variáns is bejöhet neki. Nekem alapvetően tetszett, apróbb "hibái" ellenére is.

A szabályokat Évi az elején nem nagyon akarta megérteni, nem jött le neki, hogy miért és miket dobálunk a kockákkal, hogyan lehet majd kolonizálni és fejleszteni. Szép lassan ugyan kezdett belejönni, de éreztem rajta, hogy inkább kötelességből játssza végig a játékot. Nem tetszett neki a paraván mögötti dobálás, kockaelhelyezés, a rejtett "dictate" fázis, az apró kockák és még ki tudja, hogy mi. Szóval ezzel a lendülettel a - közel 20e forintos - játékot gyorsan le is vettem BGG-s kívánságlistámról.

Sajnos már nem maradt sok időnk, pedig a fejben még lettek volna tervek, hogy mivel játszunk, ezért úgy döntöttem, hogy levezetésnek próbáljuk ki a Splendort.

A játékban kapunk néhány pakli kártyákat (nemesekkel és 3 szinten "küldetésekkel), valamint 6 színben zsetonokat. Sajnos a téma nem nagyon jön át, igazából nem is tudom, hogy mit csinálunk, mert zsetonokat pakolgatunk, kártyákat húzunk és ezzel további "állandó" drágaköveket tudhatunk magunkénak és/vagy győzelmi pontokat szerzünk. Ha valaki eléri a 15 GYP-t, akkor azzal kiváltja a játék utolsó körét. Akinek legtöbb lesz az utolsó kör végén az nyeri a játékot.

A játékosszámtól függ a használható zsetonszám. Egy körben csak meghatározott számút húzhatunk el és maximum csak 10 lehet nálunk egyszerre (plusz a többletet biztosító lapok). Az elején egy picit unalmas lehet a zsetonok elhúzása és a megfelelő lapok megszerzése, aztán a közepétől beindul a dolog és már vége is van a játéknak. 

Így néz ki a játék a dobozból kipakolva.

A játék jó, szórakoztató, még a téma hiánya ellenére is. A vastag és súlyos pókerzsetonok nagyot dobnak az élményen, aminek következtében önkéntelenül is jön a késztetés egy újabb játékra. Kezdőknek és családoknak szerintem elég jó játék, de a túlárazása miatt nem mondanám kötelező darabnak. Évinek is valamennyire tetszett, bár azt mondta, hogy két játék alapján sikerült kiismernie és a harmadik játék arra volt jó, hogy elméletét beigazolja.