2012/12/29

Az öt legenda

Nem vagyunk valami túl gyakori mozilátogatók, de eddig még arra sem volt példa, hogy teljes létszámmal menjünk el egy előadásra. Idén ez is megtörtént. Vettük a bátorságot és Mártont is elvittük moziba.

A választásunk talán lehetett volna jobb is, de sajnos a kínálat nem volt túl erős. Figyelembe kellett venni, hogy lehetőleg korhatár alapján is nézhető film legyen és hogy mi szülők se unjuk magunkat halálra. Ezért néztük meg Az öt legendát.

A történet szerint a Mikulás, a Húsvéti Nyúl, a Homokember (talán az Álommanó jobb fordítás lehetett volna, vagy kitudja) és a Fogtündér súlyos bajba kerül, mert egy Szurok névre hallgató gonosztevő az ünnepek ellopásán ügyködik. A galád sötét gaztevő minden erejével azon van, hogy a gyerekek már ne higgyenek az említett négyesben, így azok elveszítik minden hatalmukat.

A Hold nyújt végül segítséget, mégpedig Dér Jankó védelmezőnek való kijelölésével. Ő lesz majd az ötödik őrző, az ötödik legenda. Mondanom sem kell, hogy egy rutinos néző már előre tisztában van, hogy szokásos sablon alapján mi fog történni. Lesz benne szomorú hős, elvakult hős, a társakkal való összekülönbözés és a végén nagy kibékülés boldog befejezéssel (gyk. happy end).

Lehet, hogy nekem már annyira nem valók ezek a rajzfilmek... vagy lehet, hogy már a filmek sem. A jól érezhető keretbe épülő sablon elemek nem igazán hoztak semmi újat. Egy picit az is zavart, hogy a főhősök rettenetesen amerikaiak. Nálunk ugye a Mikulás nem karácsonykor érkezik és nagyjából semmi kötődésünk nincsen a fogtündérhez, vagy álommanóhoz (homokemberhez meg pláne). Az egyedül jól elhelyezhető karakter a húsvéti nyúl, akit én mindig is nagy képtelenségnek tartottam. Mármint ki volt az az őrült, aki kitalálta, hogy van egy nyúl, aki tojásokat tojik/fest? Igaz, itt is inkább az a magyar hagyomány, hogy a piros tojást nem a nyúl, hanem a lányok adják locsolás után. Az már megint csak egy Amerikából jött, hülye "hagyomány", hogy a kertben különböző tojásokat kell elrejteni, majd a gyerekekkel megtaláltatni.

(Ez már tényleg nem tartozik ide, de többször eltöprengtem azon mi jöhet még? A Valentin nap ostoba, vásárlásba kergető, nyálas baromságán és a Mindenszentek/Halottak napja Halloween-nel való felcserélése után majd mikor fogunk mi is hálaadást ünnepelni?)

A végére - a szokásos sablonom alapján - jöhet a következtetésem: a kicsit bugyuta, főleg amerikai gyermekek számára készült rajzfilmen végül a gyerekek jól szórakoztak. és mi szülők sem aludtunk el. A lényeg, hogy Mártonnak is sikerült végignéznie, ezért talán nem hibáztunk túl nagyot a választással.

1 megjegyzés:

Alex J. Cavanaugh írta...

Since I can't translate - did you like it? I didn't go see this one, but several blogger buddies have reviewed it and really enjoyed it.