Bár már a Goodreadsre megírtam röviden a véleményemet a könyvről, úgy gondoltam, hogy a saját blogomban is megosztanék néhány gondolatot a hatalmas méretű kötettel kapcsolatban. Persze úgy, hogy nem írok semmi olyant, amivel előzetesen ellőnék történéseket vagy rontanám az olvasási élményt.
Emlékeim szerint valamikor 2005-2006 telén olvastam A varjak lakomáját angolul, ami miatt úgy gondoltam, hogyha tényleg, valóban jön az 5. könyv, akkor magyarul is elolvasnám, hogy képben legyek az eseményekkel. (Most viszont azzal sikerült szembesülnöm, hogy az újraolvasásról egy szót nem említettem. A google-t kellett segítségül hívnom, hogy 2011. szeptember 25-e körül sikerült befejeznem.)
Az 1000 oldalt is meghaladó kötetet a http://bookdepository.co.uk címről rendeltem, miután megtudtam, hogy George R. R. Martin végre befejezte. Néhány hétig cipeltem is magammal utazásaim során a súlyos könyvet, de aztán beszereztem a Kindle verziót és úgy folytattam. Több szempontból is ez volt a jobb megoldás.
Mondhatnám, hogy az 5. könyv ott folytatódik, ahol az előző befejeződik, de nem egészen így van. A negyedik rész írása közben GRRM úgy döntött, hogy karakterek szempontjából bontja két részre az írást, így az 5. könyv első fele még párhuzamosan fut A varjak lakomájával. Ami picit meglepő, hogy amint sikerül elérni oda, ahol az előző kötet időben tart néhány karakter onnan is megjelenik. Persze nem mindenki, csak néhány.
A Dance with Dragons olvasása közben többször is az volt az érzésem, hogy egyes karakterek csak azért jelennek meg, hogy kitöltsék a könyvet további oldalakkal, miközben nem viszik előre a cselekményt. GRRM szeret mesélni, ezért jó sok mesét kapunk.
Egy dolgot nagyon írigylek az íróban, még pedig a nevek kitalálását. A könyvek végén mindig kapunk egy terjedelmes listát, hogy ki kicsoda és miért. GRRM pedig folyamatosan új nevekkel tölti meg ezt a részt. Szerintem képes lenne Westeros összes lakóját a nevén nevezni.
Mint említettem az előző könyvből is megjelenik néhány karakter, akiknek története egész érdekesen alakul, mégha nincs is túl sok történés és előrelépés. Mondjuk mit is lehetne várni, amikor van olyan karakter, aki csak egy vagy két fejezetet kap. Az új karakterek először meglepőek, aztán eléggé érdektelennél válnak. Van, aki a könyv végére nem is marad életben... Ezen felül sokak kedvenc karaktere is veszélybe kerül és talán a 6. részben már nem is látjuk élve viszont. Róla többet nem is írnék, hanem inkább áttérnék Reekre. GRRM most nem mindig polgári nevén nevezi a szereplőket, hanem ad nekik valamilyen becenevet. Ez most annyiból jó, hogy anélkül is tudok róla beszélni, hogy valódi kilétét felfedném. Nos, GRRM nagyjából minden perverzióját kiéli Reeken, legyen szó szexualitásról, erőszakról, vagy kínzásról. Lehet is sajnálni a szereplőt...
A helyszínek erősen kontrasztosak. Nyomon követhetjük, hogy a Faltól miként halad déli irányba a tél. Sajnos a Falon és tengeren túl történt események alakulása valahogy annyira nem fogott meg, a legérdekesebb dolgok még mindig az először megismert kontinensen történnek, a Faltól délre.
Összességében sajnos egy picit csalódott vagyok, mert többet vártam a könyvtől. Lehet, hogy túl nagyok voltak az elvárásaim és már túl sokat vártam tőle, de valahogy úgy éreztem, még mindig nagyon sok a mellébeszélés. Valamint inkább csak újabb kisebb titkokat kaptunk, mint válaszokat. Tény, hogy nagyon érdekesen volt megírva az esküvős résznél egy bosszú beteljesedése és hogy olvashattam egy - általam is követett - könyvblogger könyvbéli halálát, de ezek csak apró színezések és díszítések.
Nem lehet tudni, hogy mikor lesz készen a hátralévő két könyv, de ha az írónak nem gyorsul az írási tempója, akkor lehet nem ő fogja befejezni végül. Azt sem látom még, hogy bizonyos dolgokat hogyan fog megoldani, egyáltalán készít-e lezárást, vagy függőben hagyja majd a legvégén is a dolgokat. Én mindenesetre nagyon várom a folytatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése