Néhány szó a digitális átállásról

Azt hiszem, hogy sokak fejében erős zavar van azt illetően, hogy miről is szól a digitális átállás. A televízók, újságok és egyéb hírforrások mindenki felé úgy továbbítják az információkat, mintha azok a téma professzorai lennének. A sok idegen és misztikus kifejezéssel, valamint a rengeteg számmal pedig csak még nagyobb káoszt okoznak. Írásom valószínűleg nem lesz teljesen pontos, és talán hibás/téves dolgokat is tartalmaz, de egyeseket közelebb fog hozni a megértéshez.

Tekintsük csak át, hogy miként volt is ez régen. Volt ugye először a rádió, amely szigorúan analóg módon működött. Most itt lehetne még hosszan beszélni a rövid- és hosszúhullámról, az AM-ről és az FM-ről, de ezt inkább kihagynám.

A hangtovábbítás mellett megteremtődött a vele együttes képátvitel lehetősége is, amit a televíziókon keresztül élvezhetünk. Itt is folyamatos volt a fejlődés. Amellett, hogy fekete-fehér képből sikerült színeset csinálni, a frekvencitartományok is egyre szélesedtek, és így már a felsőbb Mhz-ek is igénybe vannak véve.

Az analóg földfelszíni sugárzásnak megvan a maga sajátos bája. Az adók közelségében, ahol nincsen semmilyen torzító tényező, akár egy csavarhúzóval is lehet fogni a műsort, és még csak dipólantennára (ez lehet egy hajlított hurok, vagy a szobaantennáknál jöl ismert fémkör. A lényeg, hogy ne legyen a kör közvetlenül zárt, és a két végére erősített kábel közvetlenül a készülékbe menjen) sincsen szükség. Emlékszem, hogy otthon csináltam egy másfél méter széles dipólantennát a rádióhoz, ami nagyon szépen tudott rázni, ha hozzáértünk.

További szépség, hogy a tetőkön látható yagi-antennákról már azonnal látszik, hogy milyen polaritásúak (az elemek vizszintesen, azaz horizontálisan, vagy függőlegesen, azaz vertikálisan vannak), valamint hogy VHF (nagyobb, hosszabb elemek) vagy UHF (kisebb, rövidebb elemek)sáv vételére alkalmasak-e. Ezek alapján viszonylag könnyen be lehet azonosítani, hogy mely műsorok fogására készült. Emlékszem, hogy anno én is csináltam otthon pár Yagi-antennát, amivel szépen tudtam nézni a magyar műsorokon kívül a szlovák egyest és kettest, szemcsésen a salgótarjáni tévét, valamint meglepő módon egy újvidéki adót (ezt a mai napig sem értem, hogy miként tudtam befogni viszonylag jó képpel és hanggal).

Yagi-antenna

Az analóg sugárzás egy idő után már nem csak földfelszínen folyt, hanem megjelentek a kábeltévék és a műholdas műsorszórási megoldások is. Ezek is analóg módon működtek és még működnek is napjainkban (gyakorlatilag tömörítés nélkül), és ezért nagyon korlátos is kapacitásuk. Érdekes kísérlet volt a Budapesten és környékén fogható Antenna Mikró szolgáltatás is, de erről majd később bővebben.

A technika fejlődésével fokozatosan kialakult a digitális technológia is. Először ezeket a műsorszóró területen a műholdas műsoroknál lehetett észrevenni. Lecserélésre kerültek az analóg beltéri egységek (és a fejek is, bár itt nem kellett volna minden esetben cserélni). Jelentős változást jelentett az analóg vétellel szemben, hogy itt két lehetőség létezik, vagy van kép és hang, vagy nincsen. Az analógnál lehet látni hangyákat, de itt szakad kép, "kockásodik", majd végleg megszűnik.

Parabola antenna

A digitális átállás tehát a műholdas műsorszórásnál már régen megkezdődött, és az analóg szolgáltatás szinte minimálisra csökkent. A digitálisnak több nagy előnye van az analóggal szemben. A tömörítésnek köszönhetően (általában mpeg2 vagy mpeg4) egy frekvencián sokkal több műsort lehet nézni, egyszerre több hangsáv lehet ugyanahhoz a képhez, és lehetőség van digitális műsorújságra (EPG) is. Hátránya az előbb említett vagy van kép vagy nincs probléma, valamint hogy a digitális szó nem feltétlen jelent minőséget is. Elég csak arra gondolni, hogy egy CD-n lévő zenéből lehet nagyon gyenge minőségű mp3-at is kreálni.

Az Antenna Mikró az Antenna Hungária saját, Budapestet kiszolgáló hálózata volt, amit először arra terveztek, hogy nagyobb szállodák több műsor iránti igényét kiszolgálja. Aztán később szélesebb körben elterjedt a lakosság körében, akik vagy fizettek érte vagy nem. Jelentős változást hozott, amikor megtörtént a digitálisra váltás, és az Antenna Mikróból Antenna Digital lett. Itt rögtön megszűnt az ingyen való műsornézés, valamint az analóg dekódereket le kellett cserélni digitálisra. Vicces, de igazából az Antenna Digital nem más, mint földfelszínen való műholdas sugárzás. Meg kell említeni, hogy itt is és a műholdas szolgáltatásoknál is van egy fontos alapfeltétel a vételre, ez pedig nem más, mint az adóra való közvetlen rálátás. Ugyan műholdnál ez szabad szemmel nem látható, de nem szabad semminek lennie az antenna tányér és műhold között (nem lehet sem fa, sem bokor, sem fal).

Az Antenna Digital lefedettségi térképe

Már az analóg műholdas sugárzás előhozott egy nagyobb problémát, ami nem más, minthogy ahány beltéri egység (vagy más néven Settop-box, vagy STB), annyi tévén lehet csak élvezni a műsort. Ugyan vannak két- vagy többtuneres megoldások, de az igazi, ha több STB van egy szobánként. A kábeltévék digitalizálásánál a fogyasztók csak most döbbennek rá, hogy náluk a digitalizáció azt jelenti, hogy újabb masinák jelennek meg a lakásban és már nem tudnak minden tévén külön műsort nézni, hacsak nem szereznek plusz beltéri egységeket. Ez általában a szolgáltatótól való bérlést jelenti. Igazából túl sok többletet nem kapnak a kábeltévét előfizetők sem. Bár lehetnek plusz hangsávok (némely esetben a magyar mellett nem angol vagy német, hanem román, lengyel, cseh és szlovák), EPG, de a kinálat nem növekszik meg túlságosan. Az újonan megjelenő csatornák nem nyújtanak sokkal többet, igazából csak alternatívákat kínálnak, vagy ismételnek.

Egy SETTOP BOX

Látható, hogy a digitalizáció már minden területen megtalálható, csak még a földfelszíni sugárzás területén nem terjedt még el. Pedig az EU-s szabályozások miatt ez is elkerülhetetlenné válik. Talán az nem titok, hogy az Antenna Hungáriának sikerült elnyernie az erre kiírt tendert, így ő fogja majd súlyos beruházások árán elterjeszteni az új rendszert. Itt még azért erős problémák vetődnek fel. Egyelőre sokba kerülnek a STB-ok, és pont az réteg nem tudja igazából megfizetni, akinél a legnagyobb szükség lenne rá. Egyelőre túl széles körben még nem is terjedhet el a Mindig TV néven futó dolog, mert a hálózat még kiépítés alatt áll. Talán emiatt is nem ugrottak még rá a kereskedelmi tévék a dologra, valamiért azért, mert kényelmesebb nekik kivárni, amíg a rendszer stabilan működni fog.

2011 végén azonban lekapcsolásra kerül az analóg rendszer. Mit is jelent ez? Akik otthon vagy tetőantennával nézik a tévéműsorokat azoknak STB-okra lesz szükség. Elméletileg a tetőantennák alkalmasak lesznek a vételre, de gyakorlatilag elképzelhető, hogy cserélni kell őket. Talán addig erősödni fog a jelerőség is, és így szobaantennák is elegendőek lesznek, de a csavarhúzó vélhetően már nem lesz elég. Aki pedig már most is digitálisan nézi a tévét (kábeltévé, műhold, Antenna Digital) az nem vesz észre különbséget.

Remélhetőleg már idén jelentősen bővül a nézhető csatornák száma, valamint lejjebb megy a STB-ok ára is, és így erős konkurenciája lesz a piacon versenyzőknek, akik így csökkenteni fogják szolgáltatásaik árait. Véleményem szerint az év végén már okosabbak lehetünk.