2007/10/26

A magyar rapper

Talán már jó páran láttátok azt a videót, amiben egy magyar fickó próbál angolul "repperkedni", és közben még NAGY sztárokat is felkér, hogy vele együtt daloljanak. Nos, az angolul kevésbé értők számára elkészült hozzá a felirat is... (bár már ez a verzió sem mai, de remélem, hogy sokaknak okozok vele kellemes pillanatokat).

2007/10/24

A Bourne ultimátum

A film korábbi részeit megtekintve úgy döntöttem, hogy ez se maradjon ki a sorból. Az igazat megvallva a második rész már koránt sem tetszett annyira, mint az első, ezért egy kicsit óvatosan kezdtem a megtekintésének.

Szinte még el sem kezdtem nézni, máris azt vettem észre, hogy magába szippantott. A készítőknek remek akciófilmet sikerült összeállítaniuk, és szinte sajnálhatjuk, hogy a közeljövőben nem terveznek hozzá folytatást (egyes pletykák szerint olyan 10 év múlva lesz esedékes egy következő rész).

A filmben a főhős kalandjait onnan követhetjük, ahol az előző részben abbahagytuk. Menekül korábbi főnökei és szinte az egész világ elől. Az egészben azt furcsálom, hogy bár rengeteg új technikai kütyü van, de hősünknek mégcsak álcát sem kell viselnie, és nem ismerik meg határátlépéskor és hasonló helyzetekben. Ahogy halad előre a történet Bourne-nak egyre több emléke tér vissza, és a film végére az is kiderül, hogy valójában kicsoda és micsoda is ő.

A film számomra az év kellemes meglepetése. Akciódús, szövevényes, végig izgalmas. Nyugodtan lehet rá jegyet váltani.

2007/10/17

Silent Hill - A halott város

Igazából már korábban megnéztem ezt a filmet (még valamikor a római utazás előtt), csak még most jutottam el oda, hogy véleményt nyilvánítsak róla.

Megmondom őszintén, hogy a film alapjául szolgáló játékot/játékokat nem nagyon ismertem, csupán annyit tudtam róla, hogy készült hozzá nem hivatalos szinkron. Azt is bevallom, hogy nem vagyok a horror filmek rajongója sem, bár ez a film inkább thiller, mivel sokkal inkább volt számomra ijesztő, mint gyomorforgató.

Kíváncsian raktam be a lemezt a lejátszóba, és vártam, hogy mi történik. Igazából azt hiszem, hogy egy viszonylag átlagos alkotást láthattam. Köd, ijesztő hangok, idióta rohangálás, a végén érdekes befejezés. Azt végkép nem értettem, hogy miért volt szükség Sean Beam-re, mert nagyon idegenül mozgott a filmben...

A film közben és után azon gondolkodtam, hogy miért szinte csak horror jellegű játékokból lesz később mozi? Alien vs. Predator, Resident Evil, Egyedül a sötétben (ami szerintem a kategóriájában nem olyan rossz film, csak a szerencsétlen névválasztás, és hogy a játékhoz semmi köze eléggé kikezdte mind az alkotást, mind a rendezőt), Doom, és a fene sem tudja még, hogy mi. A felesleges reakciókat megelőzve megemlíteném, hogy tudom volt a Tomb Raider, és jön a Hitman is, de ezeket inkább csak véletlennek mondanám.

Visszatérve a Silent Hillre... Mint mondtam egész átlagos, de ugyanakkor kellemes alkotás, kitölti az időt, nem vontatott és nem mondanám unalmasnak sem. Azért azt sem mondom, hogy korszakalkotó, és aki nem látta az feltétlenül nézze meg...

Fürdőszobafestés

Nagy erőt vettem magamon, és kivettem egy pénteki napot, hogy végre befejezzem a nagy festési munkálatok utolsó fázisát, azaz a fürdőszobát. Ez a nap szépen el is telt a cuccok kihordásával, a fal egyengetésével, glettelgetéssel és csiszolással.

Szombaton még egy utolsó nekirugaszkodás volt a fal egyenletesebbé tételére, de igazából ez már csak apró simogatás volt a korábbiakhoz képest. A falak kétszeri lefestése pedig már szinte rutinból ment. Izgalmat főleg az jelentett, hogy a fürdőszoba nagy részét kitöltő sarokkád felett miképpen oldjam meg a munkálatokat, de szerencsére erős polcdarabbal szó szerint sikerült áthidalni a problémát.

Valamiért a munkálatok elején azt hittem, hogy a vasárnapi nap majd pihenéssel fog eltelni, de sajnos tévedtem... Elég sokat kellett takarítgatni, és mivel nagyon benne voltunk Évivel a sok takarításban, ezért még a több hónapja csatatérként kinéző konyhát is megtisztogattuk. Lassan már tényleg kezd úgy kinézni a lakásunk, mint egy igazi lakás, és nem egy lerakat.

Igazából még van néhány munka, hogy teljesen végezzünk mindennel (ajtók-, keretek-, csövek lefestése, ajtóüveg beigazítás, stb), de szerencsére a nehezével már szerintem megvagyunk.

2007/10/15

Loretta grainshifter & mc fantom - terézanya (csapjad!)

Az egyik csapattársam küldte át a linket, és igazából az ilyen zenét sem nagyon szeretem, de egészen bejött. Olyan jó kis trip-hop-os ütemek vannak benne.

2007/10/08

Róma 3. nap

Mielőtt még mindenki azt hinné, hogy abbahagytam a blogolást, vagy végleg beleuntam volna, gyorsan írok egy kicsit a harmadik napról. Eddig sajnos az időhiány és a lustaságom meggátolt benne, de igyekszem pótolni hiányosságaimat.

A harmadik napot úgy kezdtük, hogy Évivel rettenetesen kialudtuk magunkat, és így elég későn indultunk a város felfedezésére. Első állomásunk a Tréfi kútja volt, amit valamiért a helyiek Trevi kútjának neveznek. Erre mondta a Hudson Hawkban az egyik CIA ügynök, hogy "hülyék ezek a franciák". A szökőkutas szoborkomplexumot igazából sehonnan nem lehet jól lefényképezni, mert egy pici helyen van, és állandóan tele van emberrel a környéke. Ennek ellenére csináltunk róla néhány képet, amiből egyet be is szúrok ide.


Ezt követően gyalogoltunk tovább, és megnéztük a Pantheont. Ez azon ritka építmények közé tartozik, amelyet nem sikerült szétlopkodniuk, és további építőanyagnak felhasználni a helyieknek. Aki valaha járt ebben a kör alakú fedett, de a tető közepén kör alakú lyukkal rendelkező épületben, az elgondolkodhat azon, hogy vajon milyen igazi célja is lehetett az építőknek, és milyen funkciót szántak neki eredetileg.

Tovább folytattunk utunkat, templomról templomra jártunk, és közben láttuk az első rómás bejegyzésben található türelmes elefántot is, majd elérkeztünk egy újabb nagyon állomáshoz a Fórumhoz. Ez egy nagy rom, vagyis inkább téglás romokból álló téglalabirintus, ami szintén hemzseg az audiógájdot használó, és túristakönyvet forgató idegenektől. Itt is újra el sikerült azon gondolkodni, hogy vajon merre lehet a téglagyár, és hogy mennyi időbe telhetet előállítani a sok téglát.

A továbbiakban megnéztünk még néhány templomot, obeliszket, és elhaladtunk a Victor Emanuel emlékműve előtt is, amit a helyiek csúfságnak tartanak a városban, de szerintem igazából nem nagyon lóg ki a több építmény közül.

Nagyjából ennyi történt a harmadik napon, és hamarosan igyekszem a többi nap leírásával is.