2013-ban már javában benne voltam a társasjátékos hobbiban, ezért még valamikor az elején (talán még az első százban) csatlakoztam a Rigler Laci által alapított Társasjáték Facebook csoporthoz. A kezdetben igencsak baráti hangvételű csoport gyorsan kinőtte magát és több ezres rajongótáborrá alakult. Az évek során jelentősen változott az egész hangulata és arculata, de a tagok társasjátékok iránti rajongása egy cseppet sem csökkent.
Tavaly jártam először a KMO-ban, mint társasjátékos
helyszínen, és ezen alkalom után tudtam, hogy a 10 éves évforduló megünneplésén
kötelező ott lennem. A tegnapi napon több terem is nyitva állt a földszinten és
az emeleten a játszani kívánóknak, mégsem volt olyan könnyű a megfelelő
asztalokhoz odakerülni.
Már valamivel 10 óra előtt a helyszínen voltam, ezért
gyorsan le sikerült ülni ahhoz az asztalhoz, ahol a Reflexshop magyar kiadásában megjelenő Mind MGMT volt előkészítve.
A játékról előzetesen nem sokat tudtam, csupán annyit, hogy a hasonló című képregénysorozat
ihlette. A dobozon és az egyéb tartozékokon lévő plusz feliratok kapcsán egy
kicsit fellelkesültem, mert azt hittem, hogy Az ügynökséghez hasonló élményben
lesz részem.
Az 1 a sokaság elleni küzdelem másik oldalán az Ellenállás van,
akik igyekeznek elkapni a fejvadászt. Ők a körökben 2 két ügynököt mozgathatnak
és tippelhetnek valami jellegzetességre vagy arra, hogy éppen ott van-e
fejvadász az adott mezőn. Ennek során a dedukciót könnyítő nyomok kerülnek fel
a térképre.
Mi a „Kiképzés” játékmódot próbáltuk ki, kétszer is. Ugyanis
az első alakalommal nagyon gyorsan kizártuk, hogy merre járhat a fejvadász. A Mind
MGMT-ben van más játékmód is, alkalmazás segítségével lehet teljesen kooperatív
módon is játszani.
Tudom azoknak ajánlani, akik szeretik a korábban felsorolt,
hasonló dedukciósan bújócskázó játékokat. Sajnos nekem tematikailag nem adott
eleget, ezért itthonra nem tervezem beszerezni, viszont ez is egy olyan játék,
amihez máskor is szívesen leülnék játszani.
A következő játékig kellett keringenem egy negyed órát, és
közben szomorúan vettem észre, hogy az akciós Szunnyadó istenek kiegészítőből
már egy sincsen. Annyiból mégsem voltam elkeseredett, hogy így legalább a pénz
a pénztárcámban maradt.
A sima Unmatched játékok alapjait már ismertem, ezért ezeket
el tudtam mondani előre a játékostársaimnak, mire megérkezett volna a
játékmester. A Titokzatos történetekben a korábbi Unmatched játékoktól eltérően
nem egymást kell püfölni, hanem egy közös ellenfelet és azok csatlósait. A játék
addig tart, amíg a főellenfél, vagy a játékosok mindjének életereje nullára nem
csökken.
A játék során a kezdeményezést jelölő kártyák mondják meg,
hogy éppen milyen sorrendben jönnek a játékosok és azok ellenfelei. Ha ezek
kipörögtek, akkor új keverés és játékossorend kerül meghatározásra.
Persze ezeken túl számos egyéb szabály és egyedi képesség
színesíti a játékot, de dióhéjban ennyi a feladat. Lehet, hogy a játék
beszerzésekor egy kicsit túl lelkes voltam, de úgy gondolom, hogy sok remek
játék vár még rám ezzel a dobozzal. Külön plusz pont, hogy a korábbi Unmatched
karakterekkel is játszható ez a játék, valamint ezek a karakterek is megküzdhetnek
egymás ellen bármelyik doboz korábbi karaktereivel.
A játékban egy pilótát és másodpilótát alakítunk, akik
feladata, hogy biztonságban le tudják tenni a repülőgépet. Ehhez „csupán” annyi
a feladat, hogy a gép egyensúlyban, megfelelő sebességben és fékezhetőségben
legyen landoláskor. Valamint az ereszkedés során se ütközzön össze egy másik
géppel sem.
A Sky Team egy kis dobozos, nagyon érdekes, két fős kooperatív
játék. A kockadobások elég nagy szerencsfaktort adnak, amit ugyan lehet egy
kicsi módosítani, illetve nagyon sok lehetőségünk van a kockák felhasználására
is. Mi az első játék során elrontottuk, mert csak a közelben lévő repülőkre koncentráltunk,
és inkább kockadobás módosító kávét szereztünk ahelyett, hogy a távolabbi
gépeket szedtük volna le az utunkból.
A játék esetében erős pluszpont, hogy nem csak egy alapjáték
van benne, hanem több forgatókönyvet is le lehet játszani, amelyekben erősen
nehezedik a játék teljesíthetősége. Fontos, hogy a két játékos egymásra
hangolódjon, de néha még ez sem elég, mert a kockadobások elég nagy véletlent
jelentenek. A limitált játékosszám miatt elsősorban társasjátékos pároknak
ajánlanám.
Egy újabb 15 perc bolyongást és felderítést követően az egy
Cuvée-s asztalhoz sikerült leülnöm negyediknek. Előre bocsátom, hogy sem a téma
(borok), sem a színvilág nem ragadott magával, de azért nagyon kíváncsi voltam a magyar Private Moon Studios játékára.
Külön megtiszteltetés volt, hogy a játékot maga a szerző, Pierrot,
mutatta be nekünk. Első elmondásra egy kicsit bonyolultnak tűnt minden, de a
játék során sikerült mindennek kitisztulnia. El kell mondanom, hogy kellemes
csalódás volt, főleg ahogy a tematika visszaköszönt a logikus lépéslehetőségek
során.
A forduló elején mindig kiválasztják a játékosok, hogy
melyik évszakokban szeretnének akciózni. Ennek során lesz olyan évszak, ahol
nem fogunk semmit sem tenni és annak akciói elvesznek. Ugyanakkor tovább
szűkíti a lehetőségeket, hogy a választott évszakokhoz sem tud mindenki saját bábut
tenni. Fontos megemlíteni, hogy akinek van az adott évszakban bábuja ő két
akciót hajthat végre, míg mindenki más csupán csak egyet. Sőt, akár a két
akciólehetőséget is fel lehet adni 2 pénzért, valamint egy eseménykártyáért
cserébe.
A játékban 6 fordulót, azaz évet játszunk végig.
Mindegyikben 5 évszak van (az ősz duplázódik, de mások az akciólehetőségek).
Mint mondtam, hogy lesz olyan évszak, amely adott évben nem kerül játékban, így
azon az évszakon jelenik majd meg egy időjárást jelző kártya, ami egy kicsit
szabotálhatja majd a terveinket.
Akkor pár szóban megemlíteném az akciókat is. Tavasszal
lehetőségünk van oltani, azaz jobb minőségű szőlőt létrehozni (ehhez át kell
forgatni az adott kártyát). Csinálhatunk zöldszüretet, amikor a termelés
mennyiségét lefelezzük, de a szőlő értékét kettővel növeljük. Valamit akár el
is adhatjuk a pincénkben lévő borunkat.
Nyáron lehet gondozni a szőlőt, amivel annak értéke eggyel
nő. Ugyanakkor lehetőségünk van az egyik szőlőtelkünkön valamilyen épületet építeni.
Ilyenkor ugyan feladjuk a telken történő szőlőtermesztést, viszont cserébe több
pénzt egy győzelmi pontot gyűjthetünk
Az őszi évszakokban lehetőség van leszüretelni, azaz a pincéikben
tenni a boroshordókat. Az I-es ősz esetében további szőlőtelket vásárolhatunk.
Itt ez annyiból érdekes, hogy igazából itt már egy olyan telkünk lesz, amin
megtermet a szőlő, tehát akár ezt is le tudjuk szüretelni. A II-es ősz esetében
pedig tudunk házasítani, tehát különböző borokat összeönteni és ezekből cuvée-t
létrehozni. Ez azért fontos, mert itt igencsak jó minőségű, azaz sok pénzt és
pontot hozó terméket lehet végül előállítani.
Az akciók végrehajtását követően a forduló végén még van pár
lépés (év végi teendők), amit végre kell hajtani. Az épületek igényeit teljesíteni
kell, a munkásokat ki kell fizetni, be kell gyűjteni a bevételeket, bort lehet (olcsón)
eladni és korosítani kell az el nem adott borokat. Ezt követően elő kell készíteni
a következő fordulót, ha még nem tartunk a játék végén.
A győztes, a borÁSZ (ha-ha-ha) az lesz, aki a legtöbb
presztízs pontot gyűjtötte. (Megúszta mindenki, hogy ezen írásomban nem erőltettem túlságosan a BORzasztó szóvicceket.)
Tudom, hogy rengeteg mindent kihagytam és talán vannak
dolgok, amik pontosításra is szorulhatnak, de a célom nem egy teljes játékismertető
volt, csupán csak betekintés a lehetőségekbe.
Azt kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam a Cuvée-ben. A
játék ugyan egy kicsit hosszúra nyúlt, a színvilág és téma továbbra sem lett a
szívem csücske, sőt néhol az ikonokgráfia is lehetett volna egy kicsit jobb
vagy egyértelműbb. Ugyanakkor számomra, a borászat tekintetében laikus személy
számára nagyon is tematikusnak és logikusnak tűnt az egész. Szerintem nagyon
szépen ki lett találva, hogy mit, mikor, hogyan lehet csinálni.
A nap végére maradt egy rövid, nem teljes játék a Dübörgő derbivel. Nos, ez volt a számomra legkevésbé tetsző társasjáték a 10 éves FB csoporttalálkozón. Mivel partijátékról van szó, ezért talán nem is kellett volna túl
sokat várnom.
Két lehetőség van. Vagy van egy kijelölt személy, aki
dobálja a kockákat és tologatja a lófigurákat a táblán, miközben esetleg
kommentálja az eseményeket is, vagy használjuk az alkalmazást. Ez utóbbi
életképesebbnek tűnik, még akkor is, ha egy idő után a kommentálás átcsap fárasztóba.
A játékmester vagy app kockadobásai során lehetőségünk van
bizonyos lehetőségekre fogadni. Pl. melyik ló hányadik lesz, vagy hogy melyik
ér be előbb, mint a másik, stb. Miután három ló is átlépte a piros vonalat
onnantól megszűnik a fogadási lehetőség. Az adott forduló pedig akkor ér véget,
amikor, az egyik ló végül célbaér. Négy fordulót követően pedig a legtöbb pénzt
összegyűjtő lesz a győztes.
Sajnos a Ready Set Bet-ről, azaz a Dübörgő derbiről (Reflexhop megint) nem készítettem saját képeket,
mert eléggé pörgött a játék. Az elsőre még vicces kommentálás – nekem - elég
hamar unalmassá vált. Ha kézzel kellett volna tologatni a pici falovakat a pici
versenypályán, akkor az is elég sok káoszt szült volna. Úgy gondolom, hogy
lehet ugyan app nélkül játszani, de nem annyira érdemes. Pozitívum, hogy a
játékot 2-9 fő játszhatja, de nyilván a minél nagyobb játékosszám a szerencsés.
A nagyobb csapatban játszó barátoknak ez egy jó választás
lehet, habár tényleg csak egy partijáték, tehát túl sokat ne várjunk tőle. Lehet
izgulni a lovainknak, jókat lehet nevetni vagy bosszankodni az eredmények
kapcsán, de nagyjából ennyi.
Azt kell mondanom, hogy összességében nagyon jól éreztem
magam az eseményen, és már várom a következőt. Köszönet az adminoknak, a
szervezőknek és a fáradhatatlan játékmestereknek, hogy remekké varázsolták ezt
a szombati napot.