Eredetileg már tegnap szerettem volna megírni ezt a bejegyzést, amikoris a hazafelé történő séta során fogalmazódtak meg bennem a gondolatok. Rosszak az ilyen holtidők, mikor csak úgy előtörnek ezek az agymenések és nagy hirtelenjében esélyem sincsen őket lejegyeznem. A mai esős reggel csak tovább mélyíti a bennem lévő borús érzéseket.
Gondolom, hogy már többen elgondolkodtatok azon milyen országban is élünk. Milyen ez a Magyarország, ahol igazi jogaink csak elvétve, míg kötelezettségeink végtelen számban vannak? Ugye, egyrészt van ez az ELMŰ ügy... Milyen az, hogy egy (áram)szolgáltató gátlástalanul megtehet mindent, belső szabályzatokra hivatkozva, egyoldalú szerződéseket írva? Sajnos az egyszeri állampolgár mindenféleképpen csapdába van kényszerítve, mivel az áram, a víz, (manapság) a gáz olyan elemek, amelyek mindenféleképpen szükséges egy háztartás megfelelő működtetéséhez. Közben a feltételek szomorúan egyoldalúak.
A mérőberendezések elhelyezése szabályozva van, a fogyasztó nem döntheti el szabadon, hogy hová kerüljön. Így nem is értem, hogy azok védelméért miért ő a felelős... Az ügyvédnőtől hallottuk, hogy korábban az ELMŰ úgy nyerte a miénkhez hasonló ügyből kifolyó pereket, hogy csak annyit mondott a bíróságon, hogy objektív felelőség, valamint idéztek egy pontot. Ennyi. Semmi több.
Az a bosszantó, hogy teljesen ártatlanok vagyunk, és nincsen semmi védelmünk. Az ombudsmannak nincs ideje velünk foglalkozni (akkor kérdem én, hogy mivel van), és a különböző egyéb hatóságok is lepattintják magukról a dolgot. Akkor kérdem én, hogy ki az, aki meg tudja védni az egyszerű magyar állampolgárt? Elnézést kérek az egyszerű, rasszistának tűnő példáért, de miért van az, hogy a kisebbségi ombudsman meg tudja védeni azt a cigányt, aki bizonyíthatóan lopja az áramot? Azt meg persze rögtön büntetni próbálják, aki becsületesen fizette a havi számlákat és tényleg nem követett el semmit. Mindez azért, mert vélhetően egy (szar) rosszul műkődő mérőeszközt helyeztek el. Ami ugye lehetett eleve rossz, vagy menet közben is tönkremehetett. Ki az a szerv, akihez bátran lehet fordulni? A rendőrség? Lehet, hogy úgymond "dolgoznak az ügyön", de vajon lesz neki értelmes kimenetele? Az ombusmanok? Nincs rá idejük. A jogvédő szervezetek, a fogyasztó védelem? Mind simán lepattintanak. Akkor miért léteznek ezek a szervek, ha semmire sem jók? Miért fizetjük őket adónkból, miért tartjuk fenn őket? Vagy ott a köztársasági elnök.... Csinál itt valaki valamit az állampolgárért?
És akkor persze menjünk szavazni. Kérdem én, hogy miért, mivel lesz attól nekünk jobb? (Annyival biztos, hogy nem a bal, hanem a jobb oldal kerül politikailag túlsúlyba.) Igazából az lenne a jó, ha szavazólapon nem azokat a pártokat kellene megjelölni, akiket szeretnénk, hanem azokat akiket egyáltalán nem. A sok rossz közül azt könnyebb eldönteni, hogy melyi rossz ne legyen. Sajnos kerüljön bárki is hatalomra nem lesz jobb. Nem a közember jogai lesznek előtérben, hanem a személyes érdekek. Ígérhetnek bármit is az újonnan érkezők, mind főleg önös érdekből cselekszenek. Nem mondom, hogy rosszul esne, ha valamelyik politikus saját szimpátiáját növelve felkarolna minket, segítene nekük és kiállna az ügyünk mellett, de erre sajnos nagyon kicsi az esély.
Nem lesz itt más politika, nem a jobbik fog nyerni, csak csupán a nagyobb többséget szerző kisebb rossz. Nehezen lehet elvárni bárkitől is, hogy jobb legyen a helyzet. Ilyen kilátástalanság mellett pedig elég rosszul adja ki magát, hogy arra buzdítják a választókat, hogy menjenek el szavazni. Minek? Egy manapság gyakori reklámplakátot és korábbi svájci főnökömet idézve: "bullshit".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése