Talán jobb is, hogy előbb olvastam a Twillight/Alkonyat könyveket, és csak azt követően ezt, mint egyfajta desszertet. Mert valójában ez igazi desszert volt az előbb említetthez képest, valamint valamivel eredetibb is.
Stephenie Meyer igencsak sokat merítethetett a jelenleg HBO-on is futó, True Blood címre hallgató sorozat könyv alapú verziójából. Itt is egyetlen nézőpont karakter szemszögéből fut a történet, de itt nem a világfájdalmát is átérző, szenvedős, már-már emós lányka a főszereplő, hanem egy sokkal inkább csacsogósabb, életre valóbb teremtés. Aztán persze kinek nem szúrna szemet a szuperképesség... Bár itt az élő ember és nem a vámpír képes a gondolatolvasásra.
Annyiban is jobb, mint az Alkonyat sorozat, mivel nem akarja magát annyira komolyan venni, valamint itt megtalálhatóak a klasszikus vámpírtörténet kellékek, úgy mint az ezüst, a karó, a "nappal-nem-jövök-a-napvilágra" dolog. Ugyanakkor sokkal erőszakosabb, durvább, itt van vér, szex és erőszak. Persze azért nem kell elrettenni. Mivel a könyvet nő irta (bár közismert tény, hogy a nőkben is ott lapul egy jó adag erőszakra való hajlandóság, és ők is tudnak ám igen durva könyveket írni), és a szereplője is nő, ezért nem annyira erőszakos, vagy borzasztó az ábrázolásmód.
Furcsa számomra, hogy ezt kevésbé kapták fel, és igazából csak az Alkonyat környékén kialakult nagy rajongás miatt került elő és lett igazán népszerű. Szerintem nagyon sokban jobb, mint a tinilányok "nagy szerelme". Lehet, hogy ezt csak férfiszemmel gondolom így, vagy egyszerűen csak nem nagyon tudom megérteni, hogy egy könyv 2/3-ban mit kell lelkizni, és miért nem gördülhetnek olyan simán az események, mint az Inni és élni hagyni című könyvben. Ezek után azt hiszem, hogy próbát fogok majd tenni a sorozattal is, ha tudok rá szakítani egy kis időt.
Majdnem elfelejtetttem megemlíteni, hogy a könyvet a sorozatjunkie nyereményjátékán sikerült megnyernem még valamikor tavaly. Sajnos csak most jutott rá időm, mert közben más könyvek is voltak ütemezve. Meg kell mondanom még mindig elég sok könyv van, amit szeretnék majd elolvasni, csak elég sok mindent akarok ezen kívül is csinálni, így nem tudom, hogy mikor jut majd rájuk idő.
Frissítés:
Nos, úgy tűnik, hogy annyira elmerültem az összehasonlításban, hogy végül a történetről nem írtam semmit sem. A főhős egy Sookie Stackhouse nevű pincérnő, aki viszonylag eseménytelenül tengeti hétköznapjait otthon és a munkahelyén. Azonban felbukkan életében a nagybetűs VÁMPÍR, aki egycsapásra mindent megváltoztat. A bonyodalmak tovább fokozódnak néhány gyilkosság formájában, ahol a vámpírok és Sookie testvére lesz a gyanúsított.
Elég furcsa a könyv világa, mivel itt a vámpírokat - szinte - teljesen elfogadják. Együtt élnek az élő emberekkel, és nem csak vért szívnak, hanem szintetikus vért is isznak. Sőt... ez előbbit nem úgy teszik, hogy az "áldozat" belehaljon, hanem csak éppen hogy megcsapolják őket. Még tovább megyek... vannak olyanok is, akik szándékosan akarnak a vámpírok ilyen áldozatává válni, úgymond önkéntes véradókká válni.
Remélem, hogy ezzel a további hozzáadott értékkel nem rettentettem el senkit, az amúgy elég élvezetes könyvtől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése