A tervezett írási ütemhez képest alaposan megcsúsztam, és azt sem merem ígérni, hogy gyorsan be fogom hozni a lemaradást. Majd meglátjuk, hogy mi lesz.
Mint írtam az első nap az utazással, a megérkezéssel és a pihenéssel telt el. A második napon úgy döntöttünk, hogy megnézzük az óceánt.
Már elinduláskor sem volt valami jó idő, a passzát állandóan fújt, az ég borult volt, és meglehetősen hűvös volt, de mi azért reménykedtünk. A homokos tengerparton nem toltuk be túl messzire a babakocsit, mivel elég nehéz volt vele a haladás. Szinte még le sem cuccoltunk máris megrohantak minket az óra/lánc/napszemüveg árusok, valamint az ázsia masszázst árulók. Az egész otttartózkodásunk ideje alatt nem győztük őket elzavarni. Nem voltak tolakodóak vagy rámenősek, hanem inkább csak szándékosan felejtősek, hátha meggondoltuk magunkat.
Maga az óceán nem volt meleg, de azért néhány percet követően meg lehetett szokni a hőmérsékletét. Évi és Annamária nem mertek bejönni a vízbe, igaz a kisasszonynál annyira nem is erőltettük a dolgot. Vicces volt látni, ahogy közvetlen a parton megijedt a kifelé hullámzó víztől, és mindig megindult hátrafelé a víz a lábait mosta.
Egy picit érdemes volt körülnézni a parton. Sajnos itt fényképeket nem igazán készítettünk, de igazából nem is nagyon volt mit. Tudtuk, hogy túl sokáig nem leszünk, mivel elég hűvös volt. Néhány fürdőztek, de olyan is akadt a parton nagykabátot viselt... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy láthatóan valahonnan Afrikából érkezhetett, és talán magasabb a hőérzete, vagy pedig valami csempészárut rejtegett a kabátja alatt. Amúgy ezt a időjáráshoz való szélsőséget egész ottlétünk során láthattuk.
Nem maradtunk túl sokáig az óceán partján, és ezért már a kora délutáni órákban úgy gondoltuk, hogy elmegyünk onnan. Szétnéztünk a városban, megnéztük a helyi üzleteket (hátha találunk sajtreszelőt, de nem), majd visszamentünk a szálláshelyünkre.
A mellékelt képen az látható, hogy egy helyi takarító felmosóronggyal mos ablakot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése