Mostanában megint kevesebbet tudok blogolni, így egyre kevesebb írok megnézett filmekről is. Nem tudom, talán velem van a baj, de nem sok kiemelkedő alkotásról beszélhetünk. Az utóbbi időben láttam egy pár filmet, és most ezekről ejtenék néhány szót.
Hardwired (Bedrótozva)
Miközben néztem egyértelmű volt számomra, hogy ez egy olyan B-mozi, amit talán lehetne a zs-mozi kategóriába is sorolni. Valahonnan előkotorták a süllyesztőből Cuba Gooding Jr-t, Val Kilmert és Michael Ironside-ot, majd az arcunkba nyomtak egy olyan valamit, ami sokkal jobban is elsülhetett volna. Az alapötlet amúgy egész jó, mégha nem is eredeti. Személyre szabott, saját testbe épített reklámok és az emberi agyba juttatható üzenetek. Az egész kidolgozatlansága, az akciójelenetek bénasága olykor már fájdalmas is volt. A főhős arca (valamint a főgonosz arca is) egyszerűen pofonért kiálltott. A filmet amúgy egyszer meg lehet nézni, de csodát ne várjon tőle senki.
Moon (Hold)
Végre kaptunk egy igazi sci-fit, méghozzá szinte semmi költségvetésből. Az egyszemélyes űrdráma nem sok látnivalót tartalmaz, bár nagyon szépek benne a képek. Űrcsatákra, vagy nagy lövöldözésekre senki se számítson. Ez végre nem egy sci-fantasy, vagy űrkörnyezetbe pakolt fantasy, hanem mélyebb elmélyülést igénylő science-fiction. Én magam el sem tudnám képzelni, hogy akár hetekig vagy hónapokig egyedül legyek egy helyen, miközben maximum a gépek és egy robot zümmög mellettem. Szerintem ilyen körülmények között könnyen meg lehet őrülni. Az őrület persze tovább fokozódik, amikor történik egy kis baleset... Nem mondom, hogy a film néhány helyen kifejezetten nem idegesített, de mindezek ellenére elég jól sikerült. Bátran ajánlható, mivel nem az erőszakra és vérengzésre épít, ugyanakkor nem tudom mekkora az újranézhetőségi értéke.
Pandorum
Mondhatom, hogy ötletlenségben nincsen hiány, mivel nagyon jól indít a fent említett film. Keretes szerkezetbe foglalva számomra az eleje és a vége tetszett, a közepén való meneküléses rohanás nem igazán. Nem kifejezetten rangok a különféle szörnyes és zombis filmek iránt, ezért előzetesen volt is egyfajta viszolygásom, hogy vajon ebből majd mi lesz. A rengeteg logikátlanság, valamint zombis jellege ellenére is viszonylag nézhetőre sikerült. Néhol voltak benne unalmas részek, de alapvetően feszített volt a hangulata. Mint említettem a vége is tetszett, holott lehetett volna más megoldás is.
Terminator: Salvation (Terminátor: Megváltás)
Egy ideje már halogattam ennek a megnézését, mivel hallottam hideget és meleget is róla. A megnézését követően nem igazán tudom hová tenni. Látványosnak elég látványos volt, ugyanakkor hiányzott belőle valami. Pedig még Swarci is volt benne... Számomra akkor jött el a megváltás, amikor vége lett. Nem tudom, hogy miért kell dolgokat húzni, mint a rétestésztát, miért nem lehet egy filmet 90 percre belőni, miért kell hogy legalább 2 órás legyen? Bár lehet, hogy csak velem van a baj. A korábbi Terminátor filmeket és sorozatot követően elég alaposan felbolydult az elképzelt világkép idővonala, ezért lehet, hogy nem is lenne érdemes mélyebben beleásnunk magunkat a történetbe, mert logikai buktatókkal lenne tele a dolog. A lényeg nagyjából arról szólna, hogy meg kell találni és meg kell menteni a fickót, aki később John Connor apja lesz. Persze ebbe bele akarnak szólni a terminátorok, valamint megjelenik egy új tényező is a képben. Akire eredetileg akarták írni a történetet, amíg Christian Bale barátunk bele nem szólt... Igazából ez is egy szemrágógumi, és akár többször is meg lehet nézni. Nem annyira durva, mint az előzetesen gondoltam volna, de néhány idegesítő jelenet igencsak levon élvezeti értékéből.
Public enemies (Közellenségek)
Mikor Christian Bale-t és Johnny Depp-et egy filmbe képzelték, akkor gondolom még ők is bíztak benne, hogy jól sülhet el. Sajnos, a szeszcsempészet és bankrablások korát élő amerika nem nagyon elevenedett meg a szemem előtt. Nem jött ki a filmből, ami ki aminek kellett volna. Bár voltak benne igazán jó bankrablós jelenetek, vagy amikor a CB lepuskázta a menekülő gengsztert, de mindez kevésnek bizonyult. Ez bizony unalmas és elbaltázott lett. Nem tudom, hogy egyáltalán érdemes volt-e rászánnom az időt.
District 9
A Kilences körzet elég érdekes próbálkozás volt. Nagyon jól felépített marketingkampányával sokakat előre meggyőzött, és igazából nekem sem lett nagy csalódás. Igaz, ez sem robbant. A furcsa dokumentarista kezdést követően azért akcióba lendültek a dolgok, de sokszor volt olyan érzésem, mintha egy The Office epizódot néznék... persze poénok nélkül és űrlényekkel. Egy kicsit érthetetlen számomra, hogy egy intelligenes, űrhajót építeni képes faj hogyan tudott ilyen szintre lezülleni. Bár ez is csak egy logikai hibája a filmnek a számtalan közül. Az űrlények számomra egy kicsit idegesítőek voltak mind kinézetben, mind pedig viselkedésben is. A főszereplőről már nem is beszélve... Mindezek ellenére egy egész jó kis film kerekedett ki az egészből.
Far Cry
Vétek lenne kihagyni. Mármint nem csak az írást, hanem a filmet is. Sokak, kedvenc játékokból filmeket készítő rendezőjének, Uwe Bollnak a műremeke... és valóban. Ez az egyik legjobban sikerült alkotása, igazi német sztárokkal. Persze néhol elég fájdalmas jelenetek vannak benne, meg még mindig lehetne a rendező képességein csiszolni, de ez már egész jól sikerült, és egész nézhetőre is. Bár személy szerint nekem a többi filmjével sem volt gondom. Az egyedül a sötétben simán elment b-szörnyes-filmnek, és a Postal is élvezhető volt. A lényeg, ha eddig Uwe Boll neve riasztott, akkor nézd meg.
Nos... mostanra ennyit. Ezeken kívül láttam még pár filmet, de azokról talán majd kicsit később írok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése