2009/06/02

Superhero Movie

Miért van az, hogy mostanában az amerikai szórakoztatóipar vígjátéknak szánt filmek gyanánt csak fost tud magából kitermelni? Az még talán valamennyire érhető, hogy nagysikerű(?) filmek parodizálásából jól lehetne működni, de nem megy a dolog. Túl erőltetett az egész. Nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára jó, amerikai vígjátékot.

A film alapvetően a Pókember szálat követi, vagyis azt tekinti a fő vezérfonálnak. Aztán az össze-vissza csapongás során még az X-men filmek hősei is megjelennek. Elég nagy katyvasz lett az egészből... sajnos szokás szerint.

A történet szerint a született vesztes sulis srácot egy iskolai kirándulás során megcsípi egy génkezelt szitakötő. Egyáltalán tud csípni egy szitakötő? Hősünk fokozatosan ráébred, hogy neki bizony speciális képességei lettek. Közben persze megjelent egy főellenség is, aki örökéletre tör, mások halála útján. Közben a Szitaköcsög (ilyen nevet is kapott) sorra csinálja a hőstetteket, próbál magának fotósállást szerezni, és persze a kinézett nőt is meg akarja magának hódítani.

A film tele van ökörséggel, amiken nem nevetni, hanem inkább sírni lehet. Nem tudom, hogy összesen ötször sikerült-e igazán felnevetnem. Borzasztó...


Annyit még meg kell említenem, hogy a képen lévő szereplők nagy része csak elég kevésszer szerepel. Azt nem tudnám megmondani, hogy sajnos vagy szerencsére.

1 megjegyzés:

Darth írta...

Az egészből a legjobb a Tom Cruise-os jelenet :D
Dusi