2009/04/22

Terry Pratchett: A kaszás

Nem tudom, hogy születésnapomra vagy népnapomra kaptam-e ezt a könyvet az apósoméktól, ráadásul még csak nem is az idén, de csak most volt időm elolvasni.


Terry Pratchett-et furcsa megítélni. Van, hogy nagyon jól sziporkázik, ugyanakkor néha követhetetlen és szinte fárasztó. Sajnos ebben a könyvében is erősen érezhető volt ez a kettősség.

Pedig milyen izgalmak között vettem kezembe a könyvet! Kétségtelen, hogy a Korongvilág egyik számomra egyik legkedveltebb karaktere a HALÁL, csak így csupa nagybetűvel, ugyanis, az ő szavai mindig így jelennek meg a könyvben. Innen lehet tudni, hogy akkor ő mond valamit. A fordító meg valahogy következetesen elfelejti ezen mondatok elől a gondolatjelet, de ez már mellékes.

Szóval itt egy könyv, már címszerepben is a kaszásról, az érzéketlennek tűnő magas fickóról, alig mindenezek mellett nagyon mókás... vagy legalábbis eléggé megmosolyogtató helyzetekbe kerül.

A revizorok megelégeli, hogy a HALÁLnak kezd egyénisége kialakulni, mert egy ilyen fontos pozíciót betöltő személynek nem lehet személyisége. Ezért le akarják cserélni, a hősünk mehet a halandók közé. Ahol történetesen a Kapu Bill nevet használja... 1991-ben íródott a könyv, és itt történetesen nem biztos, hogy Bill Gates-t akarta megszemélyesíteni (amúgy is Bill Door az angol neve). A fordító egyébként viszonylag jól elboldogult a beszédes nevekkel és elnevésekkel, de sajnos nem tudta minden esetben visszaadni az eredeti angol nyelv szóvicceit. Ezt azonban nem lehet hibának felróni... ilyen a magyar nyelv.

Szóval a HALÁL alászáll a halandók közé, és megismeri az életet. Eközben a Korongvilágon elszabadul a pokol, felborul az egyensúly. Élőholtak császkálnak, tárgyak jelennek meg a semmiből, és nem lehet semmit sem tenni...

Ahogy az elején is említettem a könyv egyes helyeken nagyon szórakoztató, szinte már alig várjuk, hogy újra a HALÁL száll fusson, és ne a varázslók harca a bevásárlókocsik ellen... Mr. Alánk ténykedése is elég fárasztó, bár néha ott is van néhány megmosolyogtató dolog. A Korongvilágot nem ismerők számára is könnyedén megáll a történet, bár azért akad pár olyan szituáció, amikor elgondolkodhat pár pillanatra az olvasó, hogy most mi is van.

Nem mellékesen azért megjegyezném, hogy a vérfarkast Lupinnak hívják. Ismerős valahonnan?

És nem adom fel a Terry Pratchett könyvek olvasását.

Nincsenek megjegyzések: