A sok fantasy után egy picit másra vágytam, és még csak nem is olyan könyvre, ami hosszú ideje az olvasnivalók listáján szerepel. Remek apropó volt erre az Amazon egyik saját gyártású sorozatának első (pilot) része, ami olyan témával indított, amit nem lehetett elkerülni.
A németek és a japánok nyerték a második világháborút. Amerikát felosztották egymás között, Európát a kis bajszos megtisztította a számára nem kívánt egyénektől és Afrikát kísérleti teleppé alakította, sőt majdnem kiirtotta. És akkor még nem is beszéltünk az oroszok sterilizásáról.
Ezen témákkal kapcsolatban csak nagy vonalakban kapunk betekintést, a fő vonal a mi világunk Egyesült Államok névre hallgató területén játszódik. A keleti parton a német, a nyugati parton a japán megszállók telepedtek meg, míg a középső rész afféle senki földje, semleges terület.
A történet három cselekményszálon fut. Az egyik vonal, az Európából érkező rejtélyes személy, akinek találkozója van egy tekintélyes japán üzletemberrel. A másik két szál egy korábbi házaspár két különálló tagjának történetét írja le. A férfi zsidó, aki kikerül a munkahelyéről és magánvállalkozásba kezd egy teljesen új területen, a nő pedig a semleges területen éli világát, míg bele nem fut egy számára érdekes alakba.
A történet negyedik szereplője pedig a "Nehezen vonszolja magát a sáska", röviden "Sáska" című könyv, ami egy olyan alternatív történelmi szálról szól, amiben a szövetségesek nyernek a tengelyhatalmak ellen.
Az eseményeket bonyolítja, hogy Hitler már szanatóriumban van, birodalmi kancellár, Bormann pedig nagyon az élete végét járja, ami miatt fenyeget belharcok várhatóak. A végkimenetel már csak azért sem mellékes, mert kerülhet olyan német vezető is hatalomra, aki az amerikai kontinens nyugati partját az óceánba bombázná.
A felvetés és az alapötlet nagyon érdekes, azonban a történet több sebből vérzik. A felszínt karcolva beletekinthetünk egy elméleti társadalomba és egy másik világba. Érdekes módon a németek nagy technikai fölényre tesznek szert és már a Mars-utazást tervezik. A japánok pedig hagyománytiszteletük mellett nem sokat léptek előre. Itt látható egy képi zavar, mert látszólag nagyon sok mindent emeltek át a kínai kultúrából. Egy bizonyos Ji King írta jóskönyvre támaszkodnak, amit az amerikai lakosok nagy része is átvette. Az utcákon inkább riksákon utaznak (míg a németeknek olyan technológiájuk van, amivel Berlinből az USA-ba lehet érni 45 perc alatt repülővel).
A három karakterszál alig halad előre és az időbeli ugrások is elég hirtelenek. Úgy lóg minden, valamibe beletekintünk, aztán haladunk is tovább, valami felé, amiről nem tudjuk, hogy mi, aztán vége a könyvnek. Olyan semmilyen az egész. Talán úgy is le lehetne írni az egészet, hogy "nehezen vonszolja magát a történet, ami néha sáska módjára ugrik előre".
Volt egy remek, érdekes alapkörnyezet, amivel az író egyszerűen nem tudott mit kezdeni. Elég nagy csalódás volt a könyv, főleg azok alapján, amit az azóta berendelt sorozatban láttam. Eddig sem nagyon jött be Dick írói munkássága (csak az azokból készült mozgóképes dolgok egy része), úgyhogy a jövőben sem fogom erőltetni irodalmi alkotásait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése