Going, going, GONE!

... azaz magyarul "Először, másodszor, senki többet harmadszor!" A társasjátékos körökben ismert Scott Nicholson ezt, a licitálós játékok mechanizmusát vette alapul a 2013-ban elkészült Going, going, GONE!-hoz. Én talán soha nem játszom vele, ha nem nyerek egyet a www.boardgamegeek.com szokásos nyereményjátékainak egyikén, a Stronghold Games felajánlásának jóvoltából.

 

Az alapötlet egyszerű és zseniális, a kivitelézés pedig remek szórakozást nyújt. Kell is több egy játékhoz? Nem vagyok a partyjátékok híve, mert általában nem tudunk túl sokan összejönni társasjátékozásra, vagy ha igen, akkor egy kicsit gondolkodósabb játékokat szoktunk elővenni. Ezért is egy kicsit óvatosan álltam a játékhoz. A játékot hármasban játszottunk, a 6 éves lányommal és a feleségemmel (Márton az első kör után kilépett, hogy "ez unalmas").

 

Képek helyett most inkább magát a kialakulást és a játékot bemutató videót szúrnám be, amin maga a játéktervező ismerteti honnan is az alapötlet és milyen variánsok vannak a játékára. Megnyugtatnék mindenkit, hogy játszani sokkal izgalmasabb és szórakoztatóbb, mint nézni.

 

 

Nagyjából már mindenki ismeri, hogyan is folyik le egy licitálás. Ehhez nem is kell társasjátékozni, vagy aukciós ház által meghirdetett eseményre elmenni, hanem elég csak felmenni a Vaterára vagy Ebay-re. Az más kérdés, hogy ez utóbbi kettőn inkább az utolsó pillanatokban igyekeznek nagy licitet beszúrni az időkorlát miatt. Egy sima aukción meglehetősen unalmas, hogy az egyik játékos teszi a másik után a licitjeit, majd végül az egyik nyer. Ha nincsen időkényszer, akkor eléggé elhúzódhat egy ilyen licitás, amit mások vagy akár összeget bemondó felek is elunhatnak egy idő után.

 

Scott Nicholson úgy döntött, hogy a licitálás idejét 10 másodpercre szűkíti. Ezalatt teheti meg mindenki tétjeit, azaz teheti a kockáit az előre kikészített műanyagpoharakba.

 

Hét szín (országzászlók) és hét forma (autó, képregények, társasjátékok, Mona Lisa portré, stb.), azaz összesen 7x7=49 lap van a játékban, amit begyűjthetünk. A cél, hogy egy típusból (szín vagy forma alapján) gyűjtsünk össze minél többet, amikért pontot kapunk. Kezdetnek kapunk 25 darab kockát a kiválasztott színben, amibők a későbbiek során lehet több is. Ezekből a fakockákból kell behelyezni, vagy inkább beledobálni a középre, az szabályban adott elrendezés szerinti műanyagpoharakba. Két pohárhoz 2-2, míg három pohárhoz 1-1-1 lap tartozik. A poharak mellé rakott kártyákat az kapja meg, aki a legtöbb kockát beletette. A vesztesek pedig visszakapják a kockáikat, a nyertesek kockái (ideiglenesen) kikerülnek a játékból.

Az összegyűjtött lapokból menet közben is vehetünk kockákat, de végelszámolás során akár több pontot is kaphatunk értük, ha még szerzünk megfelelő lapokat. Persze, ha elfogytak a kockáink, akkor muszáj valamit beáldozni...

A Going, going, GONE! érdekessége még, hogy a játék szabálya egy kartonból készült aukciós táblán van. A 10-től visszafelé számoló játékos kezében van, majd amikor a nullához ért, akkor a poharakra csapja azt, hogy még véletlenül se tegyen más a poharakba kockát.

A Going, going, GONE!-t végül az nyeri, akinek a megmaradt kockákból és az összegyűjtött lapokból a legtöbbet érő kollekciója van a hetedik kör végén, amikor elfogytak a pakliból a lapok.

A játék elég egyszerű és szórakoztató, ami mókás káoszba tud fulladni. A beszúrt videóban látható pár érdekes variáns, amit nagyobb angoltudás nélkül is könnyen megérthetünk.

Szerintem párszor még elő fog kerülni fel- vagy levezetésnek.