Coloretto Amazonas

Karácsony előtt azon gondolkodtam, hogy milyen kicsi, de egyszerű játékot kellene keresni, amit talán majd hamarosan lehet játszani a gyermekekkel főleg, a 4 éves Annamáriával.

Sokat vaciláltam a Coloretto és Coloretto Amazonas között, de végül az utóbbi mellett döntöttem, mert azt eleve úgy tervezték, hogy ketten is lehessen játszani, valamint nem csak színek, hanem állatfigurák is vannak a kártyákon.

A 2-4 fővel, a doboz szerint 8 éves kortól játszható társasjáték igazából nem okozott túl nagy meglepetést. A kicsi dobozban a 4 nyelvű játékszabály mellett csupán csak két pakli kártya volt. 4 főre, 4 színben oszlopkártyák, 4 bónuszkártya, egy pontozókártya, egy védelmet biztosító kártya, valamint a 90 állatkártya (5 db minden állatfajtából).

A játék lényege, hogy adott színekből az oszlopkártyákra sorokat építsünk. Az állatok sorrendje az adott színen lényegtelen, azonban arra figyelni kell, hogy azonos állat nem lehet egy sorban, tehát mindegyikből csak 1-1. Ellenkező esetben mindkét(!) azonos lapot el kell dobni. Ennek a játék első néhány körében még nem nagyon van jelentősége, hiszen viszonylag gyorsan lehet építeni a saját sorokat, mielőtt még arra kényszerülnénk, hogy egy játékostársnak dobjunk oda egy lapot.

Az előkészületek során minden játékos lerakja maga elé kék-lila-barna-zöld sorrendben az oszlopkártyákat, valamint elérhető helyre a bónuszt biztosító lapokat. Ha hárman vagy négyen játszunk, akkor nem árt a közelbe helyezni a védelmet jelentő kártyát is.

Minden játékos kap 3 lapot, amiből a saját körében egyet lerakhat az egyik oszlopba, vagy átadhat egy másik játékosnak, majd ezt követően újra 3 lapra bővíti a kezében lévő lapokat. A saját sor építését különösen nem kell magyarázni, de lényeges (mint azt korábban is említettem), hogy két azonos lap nem szereplhet egy színnél. Amint valaki egy adott színből leggyorsabban elkészül egy sorral, úgy megkapja az adott színhez tartozó bónuszkártyát. Egy adott sor maximális hossza könnyen leolvasható a bónuszkártyákról is, hiszen azok pont annyi többletpontot adnak, mint amennyi lapból kell állnia az adott színű sornak.

Említettem, hogy amennyiben nem tudunk már saját sor építeni, mert csak olyan lap van a kezünkben, amilyenből már egyet lehelyeztünk magunk elé, úgy át kell adnunk az egyet egy másik játékosnak. A fogadó játékos két dolgot tehet:
- 1. elfogadja a kártyát és:
- lehelyezi a maga elé (amennyiben még nem volt olyan előtte), vagy
- ha már van ugyanolyan lapja letéve, akkor eldobja mind a kettőt,
- 2. visszautasítja a kártyát és adott szín mellett lévő egyik oszlopból eldob egy lapot, a kapott lappal együtt.

Természetesen lehet olyan lehetőség, hogy az adott szín mellett az egyik oszlopban csak oszlopkártya van és állatkártya nincs. Ilyenkor elég csak a kapott lapot eldobni.

Három és négy játékos esetén kerül a játékba a védelmet biztosító lap, amit mindig az vesz magához, aki utoljára lapot kapott valamelyik játékostárstól. Ezen kártya birtokában egészen addig nem kaphat újabb lapokat, amíg valaki vagy ő nem ad át valakinek egy lapot.

A játék addig tart, míg valaki nem fejezi be a 3. sorát is. Fontos megjegyezni, hogy lehetőség van ugyanolyan színből másik sort is építeni, ha már egyet befejeztünk, ugyanakkor bónuszt mindig csak az kap, aki először készen lesz egy adott színből az oszlopjával.

Ebből is látható, hogy a játék nem túl bonyolult, ezért a 4 éves lányomnak is nagyjából sikerült elsajátítania. Néha a csibészes mosolyából előre tudom, hogy olyan állatot fog nekem adni, amivel ki tud velem tolni egy kicsit. Természetesen felnőtteknek is remek szórakozást tud nyújtani ez az egyszerű kártyajáték, főleg ha más, komolyabb játékok között akarunk egy picit pihenni, vagy lazítani.

A képek a www.boardgamegeek.com oldalról vannak.