Kindle

Eddig sem vettem sértésnek, ha valaki kütyümániásnak nevezett, de lassan már szinte sértésnek veszem, ha nem tesznek így. Az újabb elektronikus eszköz, ami a kezembe került a címben szereplő Kindle, e-book reader, vagyis elektronikus könyvek olvasására szolgáló szerkezet.

Az amerikai amazon-on keresztül rendeltem meg egy pénteki napon, és a következő hét keddjén már izgatottan bonthattam ki kicsiny dobozzából a Kindle 2011-es alapváltozatát. A végtelenségig egyszerű, minimalista, papírból és műanyagból összerakott csomagolásban lapult maga az eszköz, egy microusb-usb kábel, valamint egy rövid ismertető.

Hiába is néztem erősebben a dobozt, külön hálózati töltőt nem találtam. Utólag kiderült, hogy ezt alapban nem adják a készülékhez, mert úgy gondolták, hogy számítógépen keresztül is fel tudja tölteni a felhasználó. Meg amúgy is havi egyszer(!) elég tölteni. Erre a mondatra bizonyára sokan kapják fel a fejüket. A korábbi Kindle felhasználók azért, mert nekik elég volt kéthavonta tölteni, a többiek meg azért, mert mi az az elektronikus szerkezet, amivel a töltést elég havonta egyszer elvégezni.

Korábban említettem, hogy ez a 2011-es vagy más néven 4-es változat, ami több mindenben is eltér elődeitől:
- nincs benne 3G,
- nincs billentyűzete, de nem is érintőképernyős,
- a tárhelye 2gigabyte,
- nincs lehetőség fül-/fejhallgató csatlakoztatására, tehát nem lehet rajta hangoskönyvet vagy zenét hallgatni,
- nincs hálózati töltő.

A 6 hüvelykes készülék bekapcsolása után elég fapados érzésem volt. A könnyű eszköznek volt egyfajta minimalista, műanyag hatása, de főleg olyan érzésem volt, mintha egy műanyag lap mögött egy papírt olvasnék. Csodálattal forgattam minden irányba a képernyőt, hogy gyönyöködhessek a(z elektronikus) papír illúziójában.

Következő lépésben hozzákötöttem a számítógéphez, hogy néhány könyvet másoljak rá. Nem különösképpen lepődtem meg, hogy a csatlakoztatás után szinte pendriveként használhattam. Másoltam egyszerűen a könyves főkönyvtárába néhány file-t, valamint ezen belül hoztam létre alkönyvtárakat és oda is. Az usb kábel kihúzása után pedig megnézhettem, hogy miként is kerültek fel az állományok az eszközre. A könyvtárakat külön nem érzékelte, hanem ömlesztve lehetett megtalálni a könyveket. Mondjuk ezen felesleges elgondolkozni, hogy ez miért jó vagy nem, mivel pusztán csak abba kell belegondolni, hogy egyszerre hány könyvet szoktunk olvasni. Azt kell mondanom, hogy a 2gb tárhely még bőven sok is...

Ha már szóba kerültek a könyvek, akkor essen szó arról is, hogy milyen fileformátumokat támogat a Kindle 4. A mezei .txt állományokon túl meg lehet még vele nézni .prc és .mobi állománykat is, valamint a mazochisták megnyithatják a .pdf-eket is. Az eszköz képes képek megnyitására is (.bmp, .jpg), de ugyanakkor elektronikus képregényeket is olvashatunk vele (.cbr, .cbz), ha nem riadunk el a nehézségektől. Fontos megjegyezni, hogy .epub formátumot a Kindle készülékek nem támogatnak, de erre nem is nagyon van szükség, hiszen majdnem minden megtalálható .prc/.mobi formátumban is.

Most pedig essen szó a gombokról. A készülék alján, a microusb csatlakozás mellett van a fő ki- és bekapcsoló gomb. Az egy tévhit, hogy a Kindlet nem lehet kikapcsolni, mert csak alvó módba megy. Ha sokáig tartjuk lenyomva a gombot, akkor a képernyőkímélő helyett üres lapot kapunk.

Az eszköz jobb és baloldalán egyaránt megtalálhatjuk a nagy előre lapozó és a kicsi visszafelé lapozáshoz használandó gombokat.

A készülék előlapján vannak a fő gombok. Az első a vissza gomb, amivel az előző művelethez lehet visszatérni, vagy a szótárt (erről majd később) eltüntetni, a billentyűzet előhívó gombot (a "gépeléshez" a joystick gombokat kell használni), a joystick gombokat, középen egy enter gombbal, majd tőle jobbra menü és a kezdőlap (home) gombokat.

A készülék képes szótár használatára. Ez nagyon jól jön, ha idegen nyelven olvasunk valamit. Alapesetben a beépített angol-angol értelmezőszótárt lehet használni, de ez lecserélhető angol-magyar, vagy bármilyen egyéb szótárra is. A használata elég egyszerű. A joystick gombokkal kell le- vagy fellfelé, majd jobbra és balra mozogni a szövegben az ismeretlen szóhoz. Amennyiben az adott szót felismeri a szótár, úgy a képernyő alján vagy tetején lehet olvasni az értelmezést. Arra nem árt figyelni, ha még nem aktív a szótár, akkor ne a jobbra vagy balra vezető gombokat nyomjuk meg a joystick részen, mert különben fejezetet ugrunk előre vagy hátra.

Fontos még említést tenni a menü gombról. Könyvolvasás közben és a főlapon is más-más dolgokra jó. A főlapon/kezdőképernyőn át eljuthatunk vele a beállításokoz, vagy a wifi ki- és bekapcsolásához, míg egy könyv esetében például a könyvjelzőket használhatjuk.

Még rengeteg dologról lehetne szót ejteni, de néhány perc után könnyedén tudjuk a készülék alapfunkciójára használni a Kindlét, azaz az olvasásra. Persze ezen kívül még lehet böngészni is vele! Vicces dolog úgy internetes tartalmakat nézni, mintha egy újság lenne, mert a papírhatás miatt pontosan ez az érzetünk.

A végkövetkeztetésem az, hogy egy nagyon jó kis eszköz ez a Kindle és sokat könnyíthet, javíthat olvasási szokásainkon. Nem fárasztja a szemet, mint egy másik, kijelzővel ellátott elektronikus kütyü, ugyanakkor szükség van külső fényre az olvasáshoz. Nem hiszem, hogy leszoknék a papír alapú olvasásról, de ez az eszköz lehetővé teszi, hogy ne kelljen nehéz 500-1000 oldalas köteteket magammal cipelnem, valamint hogy jobban megértsem az angol nyelvű írásokat is.