2011/09/02

Apacuka együttes

Már nagyon régóta adós vagyok ezzel a bejegyzéssel, csak mindig csúszik valami miatt. Persze ezt is rá lehet fogni a részemről való lustaságra, de ez most mellékes. Ezen írás most a címben szereplő zenekarról fog szólni.


Annamária kisasszony elég hamar nagy Apacuka együttes rajongóvá vált, és ez a dolog átragadt kisöccsére, Mártonra is. Most már ketten követelik ki az autóban, hogy az szóljon, ha éppen hosszabb útra megyünk.


Korábban már több együttessel és azok koncertjeivel is próbálkoztunk, de valahogy mindig volt valami, ami hiányzott. Nem feltétlen a profizmus, mert ugyan voltak elég profin összerakott félplayback-es társulatok, de azokon érezhető volt, hogy nem egészen szívből csinálják a műsort, hanem kizárólag megélhetésért. Felsorolhatnék pár ilyen együttest és elmondhatnám, hogy mi velük a bajom, de inkább nem teszem.


Miért is lett a gyermekeink kedvence az Apacuka zenekar? Talán azért, mert élőzenét játszanak (gitáron, basszusgitáron, ütőshangszereken és néha fúvósokon is), mert képesek improvizálni és talán mert nem főleg a szülőt akarják meggyőzni, hogy amit csinálnak az jó. Az elsődleges célközönségük nem a keresőképes korcsoport, hanem maguk a gyermekek. Lényegében az ő szórakozásuk és fejlődésük a leglényegesebb. Érdemes még kiemelnem, hogy eléggé igyekeznek bevonni a hallgatóságot, ami újabb színt visz az előadásukba.


Tény, hogy nem csak saját szerzeményeket adnak elő, de főleg olyan mondókákat zenésítenek meg, amiket még más nem tett. Mostanában nem sok új dallal jöttek elő, de gondolom, hogy azért dolgoznak egy új albumon, és egyszer majd valamelyik közeljövő koncertjükön hallhatunk is belőlük.


Sajnos hajnali egykor rengeteg jó gondolatom volt, amit el is kezdtem megosztani, csak a sajnos a blogmotor miatt elszállt az egész. Így öt az egész heten napi öt óra alvások után nem igazán úgy fog az agyam, ahogy kellene, ezért abba is hagyom az írást, és majd egy alkalmasabb időpontban talán írok albumkritikákat is.


Amiért részben elkezdtem ezen témán a gondolatmenetemet az a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál volt, ahol most hétvégén (2011. szeptember 3-4), egészen pontosan vasárnap újra találkozhatunk az Apacuka együttessel.


Addig is kedvcsinálónak beszúrnám a Csiga-bújócskát, ahol Annamária lányom is közreműködött, az Évi készítette csigával.

2 megjegyzés:

Zéanyu írta...

Ajánlom az Alma zenekart is, mi (most még csak keresztlánnyal) Alma-fanok lettünk. Nemcsak gyereknek, felnőttnek is jó szórakozás egy Alma koncert :)

RaveAir írta...

Ismerjük őket is, de ők annyira nem jöttek be a gyerekeknek. Nem tudom, hogy mi lehet az oka.

Az Alma együttes koncertjein mindig nagyobb a tömeg és talán ez is lehet az egyik ok. Nekem az nem volt annyira szimpatikus bennük, hogy a frontemberük főleg a felnőtteknek szánta a poénjait és kevésbé a gyermekeknek.

Mindentől függetlenül az Alma zenekar is jól összerakott csapat és csak becsülhetőek azért, hogy a gyermekek szórakoztatását tűzték ki célul.