2011/09/12

iPad

A múlt hónapban írtam egy olcsó tabletről, amit volt szerencsém egy rövid időre kipróbálnom. Aki nem túl jártas az ilyen eszközöket illetően, illetve nem kápráztatta el a komolyabb gépek csillogása talán ideig-óráig örömét lelheti abban az eszközben. De talán csak addig, amíg nem lát működés közben egy iPad-et.


Minden részlehajlás nélkül azt lehet mondani, hogy a címben szereplő eszköz maga a csúcs! Legalább is a táblagépek mezőnyében. Nem fogom a technikai paramétereket részletezni, hiszen, akit érdekelnek az ilyen masinériák, azok úgyis tudják, hogy mekkora a kijelző, hogy mire képes a processzor és hogy mennyit bír az akkumlátor.

Annyit el lehet mondani, hogy elég durva egy masinéria. A laikus felhasználó is láthatja, hogy milyen könnyű kezelni, mivel csak egyetlen gomb található a kijelző felőli oldalon. Bárki észlelheti azt is, hogy milyen könnyű, vékony és ugyanakkor mennyire masszív, nem műanyag hatású. Az eszközben lévő anyag tekintélyt parancsoló, és az ember nem szívesen ejtené el egy márványpadlón.

Bekapcsolás után azt is megtapasztalhatjuk, hogy milyen gyors. Nagyon gyorsan válhatunk a különböző progamok között, szinte azonnal reagál a gravitációs érzékelő, ha lekapcsoljuk a közelben a világítást, akkor automatikusan csökken a kijelző fényereje is, stb. Ha már a képernyő szóba kerül... Rettenetesen jó az eszköz betekintési szöge, szinte minden irányból és szögből remekül látható a képernyő, bár a kinti napsütésben azért már akadnak gondok.

Bár gyakorlatilag majdnem minden megtalálható erre az eszközre és a rajta lévő operációs eszközre is, mint egy androidos készülékre, de azért itt már tapasztalhatóak gondok.

Elsőként az iTunest említeném, amely program arra szolgál, hogy file-okat másuljunk az eszközre, de ott sem mindent. Ez a szinkronizációs dolog nem lett a szívem csücske, de talán annyiból érhető az Apple filozófiája, hogy a buta felhasználónak is leegyszerűsíti az életét. Vagyis úgy gondolja... Azonban az iPad főleg geek-eknek, kütyümániásoknak való. Az eszköz feltörése nélkül meg kell szenvedni a file-kezeléssel. Szerencsére azonban vannak olyan kiválló programok, mint pl. az Oplayer, amivel egyszerűen nézhető film egy számítógép megoszott könyvtárából, vagy éppen akkor, ha wifin vagy iTunes-on keresztül átmásoltuk a gépünkre.

A következő probléma a programok "ingyenessége". Nagyon jó beetetési dolgot használ ki az Apple. Fejlesztgetjük a különféle dolgainkat, míg végül oda jutunk, hogy meg kell venni a prémiumtartalmat a továbbhaladáshoz. Persze a másik oldalt ott van, hogy néhány program teljesre történő cserélése cska néhány euróba kerül, de sok kis euró a végén elég nagy összeg lehet. Bosszantó, hogy az Androidos rendszereken jól ismert Angry Birds itt pl. csak néhány pályányi játékot kínál alapesetben.

A harmadik bosszantó dolog a flash lehet. Az Apple ugyanis nem ismeri el ennek a létjogosultságát, ami részben érhető is, mivel a flash-es dolgok nagy része reklám. Arról meg nem is beszélve, hogy a youtube-on nem csak flash-ben vannak fent a videók. Mindezek ellenére mégiscsak hiányzik...

A legnagyobb negatívum pedig az eszköz ára. Elég borsos összeget kell kifizetni egy olyan eszközért, aminek memóriája külső egységgel nem nagyon bővíthető és csak egyetlen csatlakozó köthető hozzá. Nem szívesen ad valaki nagy összeget a kezéből, hogy a végén valami bekorlátozott dolgot kapjon. Olyan, mintha venne az ember egy Jaguart, amiben automata pilóta van, a sebesség le van korlátozva, és szinte csak a dudát lehet nyomni...

Azonban mégis el lehet mondani, hogy az eszköz jó. Aki használja beleszerelmesedik és csak félre sem tudja tenni.... De itt jön a kérdés, hogy mégis mire lehet használni játékon kívül. A válasz, hogy főleg még több játékra.

Az eszközben meg lenne a potenciál, hogy kicsi gyermekek számára ideális oktatóeszköz legyen, de hiányzik valami. Talán egy nagy adag pénz, amiből ilyen szofvereket lehet vásárolni, de lehet, hogy még valami más is. Egy iPad nagyon jó eszköz, ha nem akarjuk bekapcsolni az asztali gépünket vagy laptopunkat, hiszen tényleg pár másodperc alatt a neten böngészhetünk vagy élhetünk közösségi életet.

A filmnézésre én nagyobb eszközt használnék, de azért a 10 colos kijelző már mégsem olyan rossz dolog. Ez könyv- vagy képregény olvasásra is megfelelő, ha éppen úgy kívánjuk. Bár ez előbbihez inkább valami e-ink-es eszköz javasolt.

Ha nyernék a lottón, akkor bizonyára vennék egy ilyen eszközt minden családtagomnak, mert tényleg kíválló a szórakoztatásra. Mivel azonban nem nyertem, ezért mehet a sóvárgás, hogy idővel talán lesznek olcsóbb táblaszámítógépek is, amik már elég sokat tudnak, hogy igényeim nagy részének megfeleljenek.

Nincsenek megjegyzések: