Quests of Valeria

Isaias Vallejo szereti a társasjátékokat, csak bizonyára az bosszantja, hogy elég sokszor olyan - számára - unalmas témákat használnak, mint a jelenkori városépítés, vagy a római kor. Miért nem készül el minden játék fantasy témában? - gondolhatta magában. Nosza, kerített is egy grafikust, aki elfogadható képeket pingált kártyáira és előállt a Valeria: Card Kingdoms játékkal, ami gyakorlatilag egy fantasy világba helyezett Machi Koro (amiről már írtam korábban).

Isaias látta, hogy ez jó. Hogy van rá igény. Nosza, akkor ideje lenne a tablóépítést is a fantasy világba költöztetni. Itt volt neki ez a Mihajlo Dimitrievski jóbarát, aki megrajzolta az előző játéka kártyáit is, ezért úgy gondolta, hogy jó lesz azt újrahasznosítani, és esetleg pár egyéb kártyával kibővíteni. Így született meg a Villages of Valeria, ami nagyban hasonlít egy egyszerűsített Dicsőség Rómának! játékhoz.

Isaias látta, hogy még ez is jó. Nosza, akkor hasznosítsuk megint újra a korábban rajzolt kártyákat, és csináljunk belőle egy fantasy világban játszódó, kártyás, Lords of Waterdeep-et (erről is nemrégiben írtam). Ez lett a Quests of Valeria. Nos, én most erről szeretnék írni.

Mi van a dobozban?

Ez a szakállas forma sokak
számára ismerős lehet valahonnan

A dobozban igazából csak kártyák vannak, jó sok kártya, valamint akció- és felbérlés jelölök. Másra nincs is igazán szükség.

A játék célja

Mi más lehetne, mint a játék végére a legtöbb győzelmi ponttal való rendelkezés. Ezt úgy érhetjük el, hogy küldetéskártyákat (Quest) teljesítünk és megkapjuk értük a játék végén a rájuk írt győzelmi pontot. Ezen felül még, a játék elején kapott titkos szerepünknek megfelelő típusú küldetéskártyák után is jár valamennyi pont. A játék végét az a játékos váltja ki, aki teljesíti az ötödik küldetéskártyáját is, majd a kör befejeztével jöhet a számolás.

A játékmenet

Itt elég sok egyszerűsítés történt a Lords of Waterdeephez képest (elnézést, ha ezt hozom fel példának, de akiknek eddig megmutattam a játékot, azok mind rögtön azt mondták, hogy ez olyan, mint a LoW, csak kártyás verzióban), hogy itt a munkáselhelyezős játékból gyakorlatilag egy kártyajáték lett. 

A játékban először létrehozunk egy "piacot" a teljesíthető küldetéskártyáknak, valamint a felbérelhető kalandozók részére (a szabálykönyv polgárokat említ, de én inkább ezt a kifejezést használnám). Itt balról jobbra haladva 0, 1, 2, vagy 3 értékért bérelhetünk fel saját magunk elé, a tablónkra kalandozókat. Ezen felbérelt kalandozókat majd később arra használjuk, hogy velük teljesítsük a küldetéskártyákat. A kezünkbe kapunk még a játék elején 3 lapot, amivel már indulhat is a játék.

Mikor sorra kerülünk akkor két akciónk van, ami lehet ugyanaz, de akár különböző is. Érdemes a saját első és második akciónkat valahogy jelölni, mert egy akción belül akcióláncokat hozhatunk létre, és akár meg is feledkezhetünk róla, hogy még csak az első vagy már a második akciónkat is teljesítettük.

Akcióból négy féle van a játékban:

Teljesíthetünk küldetést: Ehhez a magunk elé (tablónkra) helyezett lapjaink tulajdonságait és nyersanyagait felhasználva oldhatunk meg közvetlenül a "piacról" küldetést, vagy a foglalt küldetésünket. 

Küldetés foglalhatunk: Összesen 1 küldetés lehet csak előttünk, de nem kötelező azt teljesíteni. Azonban, ha újat foglalnánk, akkor a korábbit el kell dobni. A foglalás mindig a piacról történik, de ha onnan éppen egyik lap sem tetszik, akkor előtte eldobhatjuk azokat és az újonnan húzottak közül is választhatunk.

Húzhatunk 1 kártyát a kalandozópakli tetejéről a kezünkbe.

Végül a legfontosabb, a kalandozók felbérlése. Csak a kezünkben lévő lapok eldobásával bérelhetünk fel kalandozókat magunk elé. Ez történhet a "piacról", ahol a lapok feletti jelző mutatja, hogy mennyibe kerül 1-1 kalandozó, vagy 2 eldobott lapért cserébe a kezünkből is.

Fontos, hogy a küldetések teljesítésével nem csak a játék végére gyűjtünk magunknak győzelmi pontot, hanem azonnali akciókat is végrehajthatunk a kártya jutalomrészén található sorrendben. Amikor kalandozót bérlünk fel, akkor azok sem csak "nyersanyagként" vannak jelen a küldetések teljesítéséhez, hanem az azokon található hagyományos, vagy egyedi akciókat is végrehajthatjuk. Nem kötelező, de érdemes, ha tudjuk. Az egyedi akciókkal elsősorban kártyákat dobathatunk el, vagy szerezhetünk meg különböző helyekről. Ezekkel egész szép akcióláncokat végre lehet hajtani 1-1 körön belül.

Mit gondolok a játékról?

Nos, én szeretem. Elméletileg gyorsabb, mint a Lords of Waterdeep, de az éppen rendelkezésre álló kártyák elég sok kombinációt tesznek lehetővé, ami miatt könnyen felléphet a túlgondolkodás veszélye. Emiatt talán lassabbnak is érződhet, mint az említett másik játék.

A küldetések között találhatunk jobbakat és rosszabbakat is

A kártyaillusztrációk sokadik újrahasznosítása egy kicsit vicces számomra, de igazából semmit nem von le a játék értékéből. Azonban némelyik kártyán elég bonyolultnak tűnő ikonokgráfiák találhatóak, amik miatt többször előkerülhetnek a játékossegédlet kártyák, vagy éppen a szabálykönyv.

Mindenképpen előnye, hogy kis helyen is elfér, könnyen szállítható, mégis van benne valamennyi mélység és lehetőség. Van benne éppen szerencse, hogy mely játékosnak milyen lapok állnak éppen a rendelkezésre, de ugyanakkor "beszorulni" sem nagyon lehet, mert mindig van lehetőség ingyen kártyát húzni, vagy éppen kalandozót felbérelni.

Különösebb nyelvtudást sem igényel, mert a kártyákon csak elnevezések és színesítő szövegek vannak. Az akciókat pedig ikonok jelölik. Mindenképpen csak ajánlani tudom!