2017/06/14

Century: Fűszerút

Idejét sem tudom már, mikor fordult elő, hogy hazahoztam egy játékot és még aznap sikerült vele játszani. Ráadásul kétszer is.
Miután láttam Tom Vasel videóját a játékról, valamint kellő módon utánaolvastam, megint előjött a "KELL" érzés, és ezt követően tényleg azon voltam, hogy meglegyen a játék. Az már csak erős plusz, hogy a Piatniknak köszönhetően magyarul sikerült beszerezni a Century: Fűszerutat
A játék célja

A játékban fűszerkereskedőket alakítunk, akik a 4 féle (fahéj, kardamom, sáfrány, kurkuma) fűszerekkel és kereskedőkártyákkal való ügyleteléssel a legtöbb pontot igyekeznek megszerezni. Ehhez a játék végére pontkártyákkal, érmékkel és (nem sárga) kockákkal kell rendelkeznünk.

A játék szabályai

Alapvetően teljesen családbarát játékról beszélhetünk, ami már csak abból is érződik, hogy 1 db kartonlap jelenti a szabályt. A doboz kinyitásakor egy kicsit tanácstalanul szemlélődtem, hátha még van valami szabályszerű a dobozban, de nem volt. Ennyi helyre könnyedén elfért a Century: Fűszerút szabálya.

Az előkészületek résszel nem fárasztanám az olvasóimat, hanem rögtön a játékosok lépéseit ismertetném. Szóval a soron lévő személy a következők egyikéből választhat:

1. Kártya kijátszása
A játékos a kezéből egy lapot maga elé helyez, majd érvényesíti a kártya hatását. Ez a hatás a kijátszott kártya típusától függ. Ha ez a kereskedőkártya egy fűszerkártya volt, akkor a lap bal felső sarkában lévő fűszereket kapja meg, ha fejlesztéskártya, akkor a lapon jelzett kockák számával megegyező fűszerfejlesztést hajthatunk végre, ha cserekártya, akkor a felül jelzett fűszereket tudjuk cserélni a nyilat követő fűszerekre, a jelzett arányban, viszont a rendelkezésre álló fűszereink mennyiségében.

2. Kártyaszerzés
A kereskedőkártyákat a játék elején felfordított hat lap közül húzzuk. A legbaloldalibb kártya ingyen van, míg a mellette lévő már 1 kockánkba, az ezt követő 2 kockánkba, stb. kerül. A lényeg, hogy az elhúzott kártyától balra lévő lapokra rá kell helyeznünk egy tetszőleges színű kockánkat. Ha az elhúzott lapon van kocka, akkor azt megkapjuk a saját készletünkbe. Az elhúzott lap a kezünkbe kerül, míg az elhúzás helyét fel kell tölteni a tőle korábban jobbra lévő lappal és az összes többit szintén jobbra kell egy hellyel tolni. A hatodik helyre pedig értelemszerűen a pakliból új lapot kell húzni.

3. Pihenés
Ha nem tudunk semmilyen számunkra hasznosnak tűnő akciót végezni, akkor "pihentethetjük" magunkat, ami azzal jár, hogy a korábban kijátszott összes lapot visszavesszük a kezünkbe.

4. Pontszerzés
A játék előkészületeinél kihelyezett 5 pontkártya közül húzhatunk tetszőlegesen, ha tudjuk teljesíteni a szükséges feltételt. A legbaloldalibb lapért még elhúzhatunk egy aranyérmét, ha a mellette lévő vesszük el, akkor pedig egy ezüstöt.  A többi helyről szerzett pontkártyáért nem jár plusz pénz. Az üres helyet itt is fel kell tölteni a maradék lapok jobbra tolásával.

Sajnos ezek a pontkártyák nem hozták meg a győzelmet
A játék egészen addig tart, amíg  egy játékos elhúzza az 5. pontkártyát (2-3 játékos esetén a 6-at). Ezt követően még mindenki befejezi az aktuális kört. Értelemszerűen az már nem jön, aki az adott körben a játék végét kiváltó játékos előtt következett. Ezt követően jön a pontszámolás. Itt figyelembe kell venni a begyűjtött pontkártyákon szereplő értékeket, az arany (3 ponr) és az ezüst érmék (1 pont) után járó pontokat, valamint minden nem-sárga kockáért járó egy pontot. A legtöbb ponttal rendelkező játékos nyer.

Pedig ez egy nagyon jó lapnak tűnt a stratégiámhoz
(3 zöld fűszert cserél 3 barnára)
A játék valami zseniálisan egyszerű. Sokan biztos a fejüket verik falba, hogy miért nem ők találták ki. De ugyanakkor az is lehet, hogy más formában már létezett, csak nem állt mögötte ilyen ügyes hírverés. Mindenesetre a játék itthon betalált, mert élvezte a közel 8 éves fiam és 10 éves lányom is. Sajnos még a feleségemnek nem sikerült prezentálni, de hamarosan erre is sor kerül.

Bármennyire is egyszerű a szabálya, amit korábban említett gyermekeim olyan 5 percen belül elsajátítottak, mi mégis beleszaladtunk abba a hibába, hogy az első játék során rossz volt a fűszerek értékének sorrendje. Erre nem árt figyelni: sárga - piros - zöld - barna. A kétoldalas játékszabály kapcsán először azt hittem, hogy a tényleges szabály hiányzik, vagy csak egy viccről van szó, de tényleg ennyi a szabály. Ami - szerintem - teljesen jó.
 
Mindezidáig kerültem, de elkerülhetetlen, hogy összehasonlítsam a Splendorral. Több helyről jött a vélemény, hogy Splendor-gyilkos a játék, és valóban, bizonyos tekintetekben nagyon hasonlóak egymásra. Mindkettő egy könnyedebb családi játék, amit nagyon könnyen meg lehet tanulni és szeretni. A Fűszerút is nagyon kevés témával rendelkezik, itt is csak kockaszíneket váltunk át másikra és matekozunk, de ugyanakkor ez nagyon jól működik. Mindkét játék sokkal kisebb dobozban is elfért volna. Itt kell megemlítenem azt is, hogy látszólag egész remek inzertet kapunk, de hamar kiderült, hogy a nagyméretű kártyák így is kiesnek a tartójukból. Ha valaki kártyavédőzni szeretne, az valószínűleg kukázza majd az inzertet.

...nem is annyira jó.
A jónak tűnő inzert...




















Ha a Fűszerút nincsen ilyen jól összerakva tartozékilag, akkor lehet, hogy nem lennék ennyire elragadva. Azonban a magyar kiadásban is kapunk a magyar szabály, a kártyák, a színes fakockák mellé nagyon hangulatos tálkákat és fémpénzeket. Sajnos a játszószőnyeget nem, azt külön kellene beszerezni.

Negatív és pozitív oldal:
- túl nagy doboz,
- a nagyméretű kártyák kilógnak az inzertből,
- alapban nem jár a playmat (játszószőnyeg),
- picit magasnak tűnő ár,
- ez egy sorozat első darabja,
- nincsen orkok, goblinok és egyéb fantasztikus lények,
+ látszólag remek inzert,
+ remek tartozékok: tálkák és fémpénzek,
+ rövid, érthető és egyszerű játékszabály,
+ a "még akarom játszani" érzés.

Összességében egy nagyon jó játékról van szó, ami megfelelt a várakozásoknak és érdemesnek találtatott a beszerzésre. Ugyan van pár apróbb hibája, de ezek nincsen kihatással a játék nyújtotta remek hangulatra.

A Century: Fűszerút a Játékmester Társasjátékboltból érkezett a gyűjteményembe.

2 megjegyzés:

László Boga írta...

Jó kis bemutató, köszönjük. Én is szemezek a játékkal, olyan egyszerű de nagyszerű érzésem van vele kapcsolatban...

Alex J. Cavanaugh írta...

You guys get the coolest games there!