Igazából nem a blogolási kedvem jött meg (az soha nem is ment el), hanem szabadidőm teremtődött. Gondoltam rá, hogy egyszer majd megírom, hogy mi töltötte ki a legutóbb három hónapom java részét a munkámon túl.
Az esténként, illetve hétvégenként megnézett 1-2 Csillagkapu részen túl most már egész estés filmeket is meg tudtam nézni. Elsőnek valami kevésbé bonyolultat, és elgondolásom szerint Évinek is nézhetőt választottam, a Bolondok arányát.
Az első húsz percnek még nem kellett eltelnie miután rájöttem, hogy ez annyira nem ragadta meg az asszonypajtásmestert, és kérdezte, hogy "ennek mi értelme van?" Mindegy... ha már egyszer elkezdtem nézni, akkor a végéig ki fogok tartani. Szerencsére nekem nem volt olyan rossz, egész élvezhető, egyszer nézhető, bugyuta kaland-vígjáték volt. Olyan, mint egy C-kategóriás Indiana Jones film, tengerrel, pálmával... és fááákkal (ezt a szót angolul írtam, csak magyar fonetikával).
Elég idegesítő volt az állandó bárgyú vigyorgás, és vigyorgásra késztetés, valamint az egészbe túl erőltetetten ható történelem-magyarázatok. Óriási pozitívum, hogy a történet van zárva! Manapság már egész ritka az ilyen... Így nem volt bennem az a hiányérzet, hogy ezt követően vajon mi fog történni, lesz a folyatatás, és ha igen mi. Lement a vége... Csapó.
A film bőven nézhető, és aki kalandra vágyik, de túl lusta Indiana Jones moziban nézni, vagy várni a dvd-s megjelenését, az nyugodtan nézze meg hiánypótlónak. Azért túl magas mércét ne állítsunk neki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése