2008/08/08

Indiana Jones és a kristálykoponya királysága

Elég ritkán jutok el moziba, és valahogy Annamária miatt eddig nem is volt rá túl sok lehetőségem. A másik, hogy nem esik az sem valami jó, hogy én szórakozok, Évi meg vigyáz Annamáriára. Most viszont lehetőségem nyílt Évi testvérének, és az ő kultúrautalványainak (amiket valamilyen rejtélyes okból könyvekre NEM lehet elkölteni) köszönhetően.

Bemelegítésnek elmentünk Norbival (Évi testvérnek pasijával) gokartozni. Elég nagy élmény volt, mert már elég régen ültem ilyen pici járgányban. Ennek megfelelően olyan szédületes eredményeket sem csináltam. Igaz, hogy elsőre pici volt a kart, egy picit mintha rezonált volna a jobb oldala, furák voltak a pedálok, és egy kicsit sütött a motor. Talán, ha egy picit kényelmesebben öltöztem volna, akkor jobb eredményt is el tudtam volna érni. Azonban így sem vagyok teljesen elégedetlen. Talán majd még egyszer elfogok menni a Campona melletti gokart pályára.


Rövid folyadék kibocsátást és magunkhoz vételezést követően beültünk a filmre. Elég óvatos voltam az új részt illetően, mert az előző 3 részt (talán a 2-at nem) nagyon imádtam.

A kezdő képsoroknál vicces volt, a következő "Harrison Ford in" következő kép "Indiana Jones és a kristálykoponya királysága". Na mondom ez érdekes lesz. Tovább nem is szidnám a magyar verziót, mert végig élvezhetőnek találtam, azzal meg a szegény fordítót nem bántanám, hogy az angolul jól hangzó, rövid mondatok a magyarban csak máshogy lehet visszaadni.

Kanyarodjunk is vissza filmhez. A korábbi Indy filmek is erősen bővelkedtek a túlzó dolgokban, de ide megpróbáltak mindent belezsúfolni. Az 51-es körzet jól ismert raktára a frigyládával, atomrobbanás, piramis, robbanások, fejtőrők, és persze a kristálykoponya. Mindenez nagyon vicces és szórakoztató volt. Még szerencse, hogy már rögtön az első néhány perc után ezt sugallta a mozi, így át tudtam adni magam az élvezeteknek. Egyszer volt egy olyan mélyebb pont, ahol elő akartam venni a telefonomat, hogy megnézzem mennyi az idő, de végül visszafogtam magam.

Indy, egy öreg, de ugyanolyan szórakoztató Indy volt, mint a korábbi részekben. Érdekes volt még az apjának a feltűnése is... ;) A fia pedig nagyjából azt hozta, amit vártam tőle, és egyáltalán nem idegesített. Igazából a női főszereplővel volt egy kis bajom, de nem annyira, hogy nagyon zarart volna.

A filmben rengeteg remek ötlet volt, de sajnos már több mindent elsütöttek hasonló helyzetekben. Néha azt éreztem, hogy Lucas bácsi átvette egy kicsit a rendezést Spielberg bácsitól, mert egy kicsit Star Wars érzésem támadt néhány jelenetnél. Vicces volt néhány kikacsintás amúgy a korábbi filmjei(k)-re. Mintha mindent összegyúrtak volna...

A film a modern kor igényeihez volt igazítva, bár néhol elég zavaró volt a festett háttér vagy cgi (szinte már úgy éreztem magam, mintha a Sky Captain-t nézném, vagy a Tarzan rajzfilmet), de azt hiszem, hogy sikerült olyan végeredményt produkálniuk, hogy a régi és új rajongók igényeit is maximálisan kielégítsék. Több helyen le volt írva, amit én is éreztem: ez a film tisztelgés volt a korábbi filmek előtt (erről a Tribute to RMB album jut az eszembe, ahol a számok jók, de valahogy nem az igazi, eredeti érzést adják). Mindenképpen érdemes moziban megnézni.

Az egészben csak az a rossz, hogy annyira elkapott a moziláz, hogy szívesen elmennék az új Batman filmre is...

1 megjegyzés:

Somogyi Bence írta...

Ah, a jó öreg Harrison ford bácsi... Nem is értem ilyen idősen hogy a fenébe veszi rá a testét erre az egészre. Gondolom forgatás után mindig tolókocsiban vitték a lakókocsiáig... o.O :)