Nos... igen. Már régen esett róla szó, hogy mi is van a babuval. Évi már az utolsó hónapra fordult, amit azt jelenti, hogy koraszülött már nem lesz a kicsi, de szinte már bármikor érkezhet.
Már majdnem teljesen készen vagyunk mindennel, amire szüksége lehet. A szobája már készen várja, és igazából már csak rendet kellene nála rakni. Évi közben szorgalmasan mossa ki a kapott ruhákat (amiket itt is szeretnék megköszönni mindenkinek), és tisztogatja le az egyéb babafelszereléseket. A csomagot még nem állítottuk össze, úgyhogy a babunak még várnia kell. Arra ugye semmi garancia nincsen, hogy 27-én fog ténylegesen megszületni, de reméljük, hogy túlságosan nem fog sietni.
Évi szerintem elég jól tűri a nagy hassal járó nyügöket, mivel folyamatosan benne van az örökmozgó (ez nem csak a babut jelenti), és állandóan rohangál valahová. Most pl. két szekrényt csináltatott, amivel eléggé felforgatta a nappali rendjét, valamint szorgosan tanul az év végi vizsgáira. Közben eljár úszni, valamint az orvosi vizsgálatokra is... apropó, orvosi vizsgálatok. Kezdjük úgy érezni, hogy a sok szivatás (pl. kétszer kellett elmennie a terheléses cukorvizsgálatra és a diabetológus is be akarta fektetni, mert olyan kedvében volt) és különös hozzáállás miatt várhatóan nem fogjuk a végén honorálni az orvost. Bár igazából nem is lenne nagyon miből, mert a lakásfelújítás, a megérdemelt külföldi nyaralás, és a babu dolgainak beszerzése eléggé vitte a pénzünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése